2010. október 3. Az önkormányzati választás napja, melyre a Fidesz-KDNP mosolyogva, az MSZP kényszeredett mosollyal, a Jobbik kissé kesernyés szájízzel, az LMP pedig kissé szomorúan gondolhat. Mindenesetre az biztos, hogy a kormányzó Fidesz-KDNP szövetségre mostantól hatalmas felelősség hárul, hiszen nem csak az Országgyűlésben, hanem az önkormányzatok túlnyomó részében is többségbe került. Innentől nincs kire mutogatni, kormányozni kell.

Általános tendencia, hogy az önkormányzati választáson kevesebben mennek el szavazni, mint az országgyűlésin, s ez most is beigazolódott. Szakértők szerint ez elvileg az MSZP-t gyengítette volna, ám kiderült, hogy őket sem igazán. Viszont ezen szakértők abban is egyet értettek, hogy az alacsony részvétel a Fidesz számára jöhet igazán jól, s ez, valljuk be, bejött. Ugyan a parlamenti választásokhoz képest sokkal inkább döntő ilyenkor az adott személy kiléte és eredményei, mint pártszíne, így is tarolni tudott a Fidesz-KDNP szövetség. No de a szövetség nem mindenütt működött ám tökéletesen, több helyen szembekerült egymással a Fidesz és a KDNP (pl. Abonyban, Biatorbágyon, vagy Vácott, amelyre majd később is kitérek).

Tarlós István, Semjén Zsolt, Orbán Viktor és Rogán Antal öröme (forrás: hvg.hu)

A Fidesznek azonban lényegében nem nagyon akadt ellenfele ezen a napon, hiszen a 23 budapesti kerületből csak négyben nem ők nyertek (XIII. Tóth József [MSZP], XIX. Gajda Péter [MSZP], XX. Szabados Ákos [MSZP], XXIII. Geiger Ferenc [Civil Egyesület]. A 23 megyei jogú város közül pedig mindössze egyben (Szegeden Botka László [MSZP] győzött) nem Fideszes polgármester dolgozik október 4-től, ráadásul az összes megyei közgyűlésben többséget (kilencben kétharmadosat) tudtak szerezni, és még a fővárosban is  egy fővel vannak többen a közgyűlésben (Tarlós Istvánnal együtt kettővel).

Néhány helyen viszont nem jöttek be a Fidesz számításai, hiszen nem az általuk igencsak megtámogatott jelölt nyert, hanem olyan, aki korábban indult már a párt színeiben, ám mostanra összerúgta a port a Fidesszel. Ez történt például Gödöllőn, ahol Gémesi György és a Lokálpatrióta Klub lényegében földbe döngölte a Fideszt, hiszen a polgármester a voksok több, mint 70%-át kapta, míg az önkormányzatba 10 képviselőt juttattak, azaz az összes egyéni választókerületben győztek. Hasonló eset történt Edelényben, ahol megőrizte székét Molnár Oszkár a Fidesz által másodszor is hiába támogatott Daher Pierre ellenében. Fontos még megemlíteni Esztergomot, ahol ugyan magas a Fidesz támogatottsága (10-ből 9 egyéniben nyertek), viszont nem az eddigi Fideszes polgármestert, Meggyes Tamást, hanem Tétényi Évát, az ellenzék összefogásának jelöltjét szavazták meg (majdnem kétharmados többséggel).

Tétényi Éva (pirosban) öröme (forrás: tetenyieva.jobbikegom.fotoalbum.hu)

Az MSZP számára kissé felemás a helyzet. Ha a négy évvel ezelőtti eredményükhöz viszonyítunk, akkor csúfos vereséget szenvedtek, mely egyébként a párt jövőjére is nagymértékben hatással lehet, hiszen rengeteg emberük vesztette el az állását, így nehéz lesz megoldani, hogy miként tartsák maguknál őket. Ez tehát a párt fokozatos széthullásához is vezethet. Ha viszont az áprilisi eredményekhez viszonyítunk, akkor enyhe javulást figyelhetünk meg, s Botka László győzelme még kulcsfontosságú lehet a párt jövője szempontjából (országos politikai ambíciói is vannak, így könnyen lehet, hogy nemsokára a szocialisták elnökeként üdvözölhetjük).

A párt legszebb eredményét Angyalföldön érte el, ahol Tóth József a szavazatok kétharmadát szerezte meg, valamint az összes egyéni választókerületben is MSZP-s jelölt nyert. Fontos lehet számukra az is, hogy most már egyértelműen ők az ország második ereje, áprilishoz képest több megyében verték meg a Jobbikot (csak Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem sikerült ez), a fővárosban pedig kb. háromszor annyi szavazatot szerzett.

Horváth Csaba, Bárándy Gergely, Mesterházy Attila és Szanyi Tibor a választás estéjén (forrás: hvg.hu)

A Jobbik elégedett lehet, hiszen országos szinten, az önkormányzatokban is megjelentek, mint politikai erő, bár az MSZP-t még kevés helyen tudták legyőzni. Három településen (Tiszavasvári, Hencida és Hegyháthodász) saját polgármesterük is lesz. Ezek közül Tiszavasvári a legfontosabb, mivel tízezer lakos feletti település, így komoly fegyverténynek számít.

A párt jövője szempontjából fontos, hogy a Dunántúlon is növelni tudják támogatottságukat, ne váljanak regionális párttá. Ebből a szempontból érdekes, hogy az említett Hegyháthodász a Dunántúlon, Vas és Zala megye határán fekszik.

Vona Gábor beszédet tart a Kongresszusi Központban a választás éjszakáján (forrás: hvg.hu)

Október 3-a igazi vesztese az LMP, melynek már a kopogtató-cédulák gyűjtésekor is rengeteg problémája akadt, főleg a vidéki szervezeti háló hiányosságai miatt. Ám így is meglepő volt, hogy a párt tagjai nem szerepeltek igazán jól a választáson, Jávor Benedek főpolgármester-jelölt például valamivel rosszabb eredményt ért el Budapesten, mint a párt áprilisban, pedig sokan arra számítottak, hogy akár (mint utóbb kiderült, meglepően jól szereplő) Horváth Csabát is megelőzheti (viszont ismét legyőzték a fővárosban a Jobbikot). A párt összesen 48 képviselőt juttatott be különböző testletekbe, ami a párt jövője szempontjából édeskevés lehet (bár Karácsony Gergely arról beszélt a választás után, hogy 2014-re kormányképes párttá szeretnének fejlődni). Az LMP-sek Török Gábor szavaival élve "jelenleg az 1998-2006-os SZDSZ-nél is fővárosibb párt képét mutatják".

Érdekesség, hogy az LMP-nek is sikerült megszereznie egy polgármesteri széket, ám ha jobban megnézzük, ez nem annyira a párt érdeme. Ivády Gábor, aki korábban a Fideszben és az MDF-ben is megfordult, és jelenleg az LMP országgyűlési képviselője is (már polgármesterként lépett a pártba), újrázni tudott Ivádon. Ám a bizalom valószínűsíthetően inkább személyének, mint pártszínének szólt (ahogy ez vidéken szokás).

Schiffer András figyeli az eredményeket az LMP pártközpontjában (forrás: hvg.hu)

Jeleztem, hogy még visszatérek Vác esetére. A városban jó ideje tartanak a csatározások a helyi Fidesz-szervezeten belül, melyet részben Bábiné Szottfried Gabriella személye is generált (aki egyébként Sződligeten regnáló Fideszes polgármesterként kapott ki október 3-án). Így aztán három esélyes jelölt indult neki az önkormányzati választásnak Vácott: Pető Tibor evezős világbajnok a Fidesz színeiben, Bóth János (MSZP), aki 8 éve volt a város polgármestere, valamint Fördős Attila, független jelölt (de a KDNP támogatását élvezi).

A választás eredményeként Fördős 4255, Bóth 4128, Pintér pedig kereken 4100 szavazatot kapott, azaz az első és harmadik helyezett között 155 szavazat volt a különbség, ami tízezer lakosnál többel rendelkező települések esetén egész ritka (ennél szorosabb idén csak a XXIII. kerületben volt a helyzet, ahol Geiger Ferenc 81 szavazattal győzte le riválisát). Bóth János mindenesetre már kérte a szavazatok újraszámlálását.

Bóth János választási bannerje (forrás: bothjanos.hu)

A választás egyébként nem mindenütt dőlt el, 13, föntő többségében dunántúli településen szavazategyenlőség miatt időközi választásokat írt ki az Országos Választási Iroda.

Az október 3-i önkormányzati választás igazi jelentőségét csak az áprilisi parlamenti választásokkal együtt lehet igazán megérteni: a Fidesz-KDNP Európában egyedülálló mértékű felhatalmazást kapott egy ország kormányzására. Ahogy Török Gábor is fogalmaz, "a parlamenti kétharmad után a helyi politika kilenctizedénél is több került a kezükbe". Az október 4-i parlamenti ülés napirend előtti felszólalásaiban Kósa Lajos a Fidesz, valamint Harrach Péter a KDNP részéről is erősen hangsúlyozta, hogy hatalmas felelősség hárul rájuk (Vona Gábor véleményéről egy másik posztban számolok be).

Vajon tudnak-e élni a bizalommal?