benyóblog

Március 15.: Helyszíni tudósítások

2011. március 17. 23:09 - benyó

Amit tavaly terveztem, idén véghezvittem: március 15-én igyekeztem annyi ünnepi beszédet meghallgatni, amennyire csak alkalmam nyílt. Így volt szerencsém hallani Orbán Viktor, Martin Schulz, Mesterházy Attila, Kaltenbach Jenő, Tarlós István, Pörzse Sándor, Juhász Tamás, Szegedi Csanád, Gyüre Csaba és Vona Gábor szavait. De a posztban nem csak beszédekről, hanem egyéb élményekről is szót ejtek.

10.00 Nemzeti Múzeum, állami ünnepség - Orbán Viktor
Délelőtt fél tízkor találkoztam három hölgyismerősömmel az Astoriánál, hogy közösen hallgassuk meg a miniszterelnök március 15-i beszédét. Átballagva a Nemzeti Múzeum elé, konstatáltuk, hogy sokat nem fogunk látni, a nagy tömeg miatt (akik között, mint kiderült, fizetett statiszták is voltak) csak a múzeumkert kerítéséig jutottunk.

Ünneplők a Nemzeti Múzeumnál (Saját fotó)
Orbán beszédét azzal kezdte, hogy március 15-én a magyar nemzet esküt tett ("Rabok tovább nem leszünk!"), s esküjüknek eleget tettek a magyarok 1848-ban, 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is. Ugyanis, mint kifejtette, ha a hatalom birtokosai hazugnak bizonyulnak, csak a hatalom megtartására törekednek, érvénybe lép az eskü, a magyarok összeszedik magukat és a megújulás útjára lépnek.
A miniszterelnök ezek után a rendszerváltás utáni időszakról beszélt, melyet a "bolyongás évei"-ként aposztrofált. Ekkoriban a magyarságot identitáskeresés jellemezte, kísértette a múlt, s új alkotmányt sem készített (Kelet-Közép-Európában egyedülálló módon, mint mondta), csak toldozgatta-foldozgatta törvényeit. Szerinte az időszak alatt megélt csalódások természetünk részévé váltak. 2010 azonban megmutatta: rossz helyen kutakodtunk. Magyarország szerinte nem ideológiákban, hanem közöttünk él, s erre tavaly jött rá a magyarság. Úgy látja, hogy fokozatosan visszanyerjük tartásunkat, jobb énünkre találunk.

Orbán Viktor beszédet mond a Nemzeti Múzeum lépcsőjén (Forrás: hvg.hu)
Orbán kiemelte, ki kell állnunk érdekeinkért. Ezt tettük, amikor búcsút intettünk az IMF-nek, valamint ezt tettük az árvizek, a vörösiszap, a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az EU-s támadások kapcsán is. Kiemelte, hogy Európa népei közül a magyarok harcoltak és szenvedtek legtöbbet szabadságukért, negyvennyolcból mégsem engednek. Napjainkban sem hagyják magukat sem Brüsszellel, sem mással szemben. felszólította a külföldieket, hogy mindenütt adják meg a magyaroknak kijáró tiszteletet!
2010-ben lezárultak tehát a "bolyongás évei", s új korszak kezdődött, ehhez pedig új alaptörvényt kell alkotni. A praeambulumként is szolgáló Nemzeti Hitvallás megadja a "bolyongás éveinek" kérdéseire a választ, hiszen olyan értékek mellett kötelezik el magukat az ország lakosai, mint a Szent István-i örökség tisztelete, a kulturális nemzet, az emberi méltóság, a munka, a fiatal nemzedékek, stb.
A miniszterelnök kiemelte, hogy nincs küldő kényszer, aminek ne tudnánk ellenállni. Az új alkotmány is az erőnket mutatja, közösen kell tehát létrehozni (eddig nyolcszázezren küldték vissza az alkotmányos kérdőívet). Arra buzdít, hogy vegyen részt mindenki az alkotmányozásban, hogy az méginkább nemzeti konszenzuson alapuljon, s ezáltal még több erőt mutasson.

Kislányok hallgatják Orbán Viktort (Forrás: hvg.hu)
Mint mondta, az új alkotmány, melyet váznak tekint, nem elegendő: új hajtóművekre is szükség lesz. Ezek biztosításáról a Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv, valamint az Országos Munkaterv gondoskodik. Orbán szerint az adósságcsapda hálójából csak így kerülhetünk ki, s eljöhet a felemelkedés időszaka. Nyolc év lejtmenet után végre mindent máshogy látunk, zsugorodnak szorongásaink, félelmeink, a napi megélhetés is egyre könnyebb lesz. Mint mondta, soha többé nem csúszunk oda vissza, ahonnan most elindultunk.
Kiemelte, hogy ismét értéke kezd lenni az adott szónak, a munkának, s elmondta, az elkövetkezendőkben a bűnös büntetését, a jó pedig jutalmát fogja elnyerni Magyarországon.
Beszéde végén még egy érdekes gondolatmenetet vázolt fel: ha a lélek zavaros, akkor zavaros lesz az észlelés, mely zavaros gondolkodást szül. A zavaros gondolkodás hibás döntéseket fog eredményezni, aminek a következményei rossz tettek lesznek. Ezért felszólít arra, hogy újítsuk meg magunkat, hiszen a szabad emberek a szabad társadalom alapjai.
Beszédét a "Dicsőség a negyvennyolcas hősöknek, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" formulával zárta. (Egyébként a "Legyen béke, szabadság és egyetértés" mondattal nyitott).

Nos Orbán beszédének szinte minden második-harmadik mondatát hatalmas ováció fogadta, megjelenésekor vastapsot kapott, néha már úgy éreztem, mintha egy popkoncerten lennék. Az egész beszédet áthatotta egyfajta arrogancia, főleg külföld (azon belül is az EU) ellenében. Volt egy pillanat, amikor már azt éreztem, hogy az általa felhergelt tömeg azt fogja skandálni, hogy lépjünk ki az EU-ból...
Egyébként az ünnepség nagyjából a szokásos állami verzió volt: egy-két vers, egy-két dal, néptánc, effélék. Az viszont nagy pozitívum volt, hogy a Himnuszt az elején énekesnő segítségével, zeneszó nélkül énekelhettük, nagy élmény volt, ahogy az a jó pár ezres tömeg egyként énekli a himnuszt és nem rondít bele semmilyen zeneszó. A Nemzeti dalnak pedig a Tolcsvay testvérek-féle verzióját hallhattuk.
Ezek után két társunknak búcsút intettünk, s a Pilvax köz felé vettük az irányt.



12.00 Kamermayer-tér, Haza és szabadság (MSZP-ünnepség) - Martin Schulz, Mesterházy Attila
A Magyar Szocialista Párt a Pilvax köz és a Városház utca sarkán tartotta március 15-i megemlékezését, mely inkább hasonlított egy nagygyűlésre (bár, a létszámot nézve inkább kisgyűlés), mint ünnepségre. Még el sem kezdődött a műsor, amikor egy előttünk álló néni hátrafordult és éles hangon, szinte elalélva azt suttogta urának: "Nééézd, itt a Gyurcsááány!!!", s kisvártatva a volt miniszterelnök mellett termett, jó pár másodpercig simogatva őt és feleségét, Dobrev Klárát. És mert én ilyen gyors reagálású vagyok, képem is van a tőlem három méterre megtörtént esetről, íme:

Gyurcsány és neje a sertepertélő asszonnyal. Felhívnám a figyelmet a háttérben lévő könyvesboltra. (Saját fotó)
Egyébként Gyurcsány (aki kiosztott pár puszit is a nyugdíjas hölgyeknek) nem sokkal később előrébb sétált Molnár Gyulához, Újbuda volt polgármesteréhez (akivel később is találkoztunk), s vele tekintette meg a műsort.
Martin Schulz (az EP szocialista frakciójának vezetője) kezdte a műsort egy szinkrontolmács által fordított beszéddel. A szokásos tiszteletköröket (nagy megtiszteltetés, stb.) letudva kisvártatva a 12 pont második pontjára helyezte a hangsúlyt, utalva a Médiatörvény körüli vitára. Ám végül egy kis kitérő után kanyarodott vissza erre a témára. A '89-es eseményekre tért rá, s igyekezett hangsúlyozni, hogy a németek és az európai integráció is milyen sokat köszönhet a magyaroknak, akik megnyitották a határt Ausztria felé, elősegítve a vasfüggöny lehullását. Schulz szerint az EU önálló, szuverén nemzetek közössége, mely egységet képvisel, s végül Magyarország is tagja lett ennek a családnak.
A családon belül pedig őszintének kell lenni, mint mondta, így a médiatörvény ellen is fel kell emelni a hangunkat. Orbán ugyan azt mondta, hogy a kritizálók a magyar nemzetet kritizálják (itt a közönség fütyülni kezdett), ám Schulz Németországból hozott példát ennek cáfolatára: Merkelt is sokan kritizálják, mégsem fogja fel senki a német nemzet elleni kritikaként. Ismételten elmondta, nem a magyarokat, hanem a törvényt kritizálják.
Ezek után röviden kitért az arab világ eseményeire is, akiktől sokat tanulhatunk a social media és a telefonok felhasználása terén. Mint mondta, a világ nagy változások előtt áll, s ezeket a változásokat nem lehet megállítani. Ezeken a csatornákon kinyilváníthatjuk véleményünket, hiszen a cenzúra ezekre nem terjedhet ki. Beszéde végén biztatta az ellenzéki magyarokat, akik mögött az összes európai demokrata felsorakozik.
Az ünnepség során egyébként többször is hangos bekiabálások hallatszottak, a hang forrásából és a fényképből ítélve az alábbi úriember lehetett a "hangulatfelelős" (aki egyébként hallhatóan nem volt Gyurcsány-fan):

A hangoskodó úriember (Forrás: fn.hu)
Ezek után (Schulz magyar nyelvű felkonferálásával) következett a párt elnöke, Mesterházy Attila. Mint mondta, március 15-e minden évben a megújulás napja. Egykoron a nemzet összefogott, s összefogásuk alapja a közös hit, meggyőződés és remény volt. Ennek emlékezete sugárzik ma le ránk. Kissé paradox módon megjegyezte, hogy ezen a napon nincs baloldal, jobboldal, együtt ünneplünk (ehhez képest külön pártmegemlékezést tartanak, no mindegy).
Március 15-e kapcsán megtanultuk, hogy van lehetőség leváltani azt, akit le kell váltani, s ezt bizonyította 1956, valamint 1989 is. Megtanultuk, hogy csak közösen juthatunk előrébb. 1991-ben ennek folyományaként végre kimondhattuk: újra szabadok vagyunk, s ezt mindig ki akarjuk mondani!

Mesterházy Attila a Pilvax közben tartott beszédet (Forrás: hvg.hu)
Manapság viszont veszélyben a szabadság, a demokrácia, az összefogás Mesterházy Attila szerint. Mint mondta, a mai politikát a kirekesztés, a demokrácia eltiprása, valamint a szegények és elesettek érdekeinek figyelmen kívül hagyása jellemzi. Úgy véli, hogy nem március 15-re, hanem 1849. március 4-ére kell most emlékezzünk, amikor II. József kibocsátotta az olmützi oktrojált alkotmányt, mely új alkotmányos diktátumként nehezedett Magyarországra.
Kijelentette, hogy "fülkeforradalom" címén alkotmányos puccs zajlik ma Magyarországon (hőbörgés). Mint mondta, egyetlen célja van az alkotmányos csínynek: biztosítani egy szűk elit hatalmát (fütty).
Kiemelte, hogy a demokraták ragaszkodnak jövőjükhöz, melyet nem a királyság jelképei jelentenek számukra, hanem a '48-as kokárda, az '56-os zászló, valamint a Kossuth-címer. A Magyar Köztársaság polgárainak tartják magukat, nem csak Magyarországénak. Elmondta, hogy a köztársaságban biztosítottak az emberi szabadságjogok, s apolitikusok nem a kiváltságos kevesek, hanem a többség érdekeit képviselik. A köztársaságban a törvény mindenkire vonatkozik, a rend nem fenyegetés, s a kormány politikáját áthatja a szolidaritás eszméje. Mint mondta, ebben a köztársaságban kívánnak élni, ahol nincsenek vármegyék, csendőrség, úriszék és hasonlók. Modern, szabad országban szeretnének élni, nem a múltba tekintő és álmokat kergető országban.
Mint mondta, minden történelmi személyiség kétszer kerül színre: egyszer mint tragédia, egyszer mint bohózat (utalva Orbán Viktor legutóbbi tevékenykedéseire). Hogy ne legyen se bohózat, se tragédia a mostani, az csak rajtunk múlik.
Mindenki mondja ki: Eddig és ne tovább! A pártelnök elmondta, hogy hisznek a szabadságban, a demokráciában és a közhatalmi intézmények függetlenségében, ezért az új alkotmányt nem érzik magukénak. Méltatlan március 15-e és október 23-a szelleméhez is (a "hangulatfelelős" úriember ekkor a "Tákolmány!" szót kiáltotta be). Majd elkezdte kántálni, hogy "Nem hagyjuk! Nem hagyjuk!", s a néhány száz fős tömeg követte.
Beszédét a következő gondolatokkal zárta: hűek maradunk Kossuthoz, Batthyányhoz, Deákhoz és a többiekhez, akik hitet adnak ahhoz, hogy az alkotmányos puccsot megbuktassuk. Mint mondta, lesz még demokratikus Magyar Köztársaság! Beszédét a "Talpra magyar, hí a haza!" idézettel zárta, mely kicsit a levegőben lógva maradt, másodpercekig nem tudta eldönteni a közönség, hogy szeretett pártelnökük folytatja-e még.

Alapvetően érdekes volt fiatalként a korosabb emberek között hallgatni két olyan beszédet is, akikkel nem vagyok egy politikai platformon, de azt kell mondjam, egyik sem volt olyan lehengerlő és magával ragadó, mint mondjuk Orbáné. Nem igazán értett egyikőjük sem a hangulatkeltéshez, bár Mesterházy próbálkozott, erőtlennek bizonyult a feladathoz.



13.00 Batthyány örökmécses, fővárosi ünnepség - Kaltenbach Jenő, Tarlós István
Sietnünk kellett, hogy elkapjuk a fővárosi tisztségviselők beszédeit, de szerencsére Miklósa Erika megmenekített minket szorult helyzetünkből és nem engedte mikrofonhoz egy ideig a városatyákat. Elsőként Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakciójának vezetője lépett színpadra, akit a főpolgármester kért fel, hogy tartson beszédet.
Mondandóját a szabadságharcosok méltatásával kezdte, akikről kijelentette, hogy végső soron győztek, csak a kiegyezés révén. Ezek után a 12 pontra tért rá, melyben véleménye szerint az alapvető szabadságjogok mind szerepelnek. Kiemelte, hogy a szabadság érzékeny jószág, s '48-tól nem volt egyenes az út ennek kivívásáig. '89-ben fegyver nélkül sikerült kivívni, szerinte ezért sem becsüljük meg annyira a 12 pontot, melyből a sajtószabadságra, felelős minisztériumra, törvény előtti egyenlőségre és közös teherviselésre vonatkozó pontokat emelte ki. Ezek azok, amiken manapság is volna javítanivaló.

Kaltenbach Jenőt hallgatja a kb. 100 fős hallgatóság (Saját fotó)
Megemlítette még az 1989-es új 12 pontot is, mellyel kapcsolatban feltette a költőinek szánt kérdést: teljesültek-e kitűzött szándékai? Végezetül elmondta, hogy az LMP a "Haza és haladás" jelszó mentén politizál.
Kaltenbach nem egy született szónok, így nem okozok nagy meglepetést azzal a kijelentésemmel, hogy a nap legunalmasabb, legaltatóbb beszédét hallhattuk tőle (nem csoda, hogy sokan elszállingóztak a hallgatóságból).
Ezek után Tarlós István főpolgármester vette át a szót, aki a Demszky-korszakkal szakítva a Batthyány örökmécseshez helyezte át a fővárosi ünnepséget, mivel szerinte a helynek szelleme van.
Beszéde elején párhuzamot vont 1848 és 2010 között, hiszen százhatvanhárom éve is nagy volt a lelkesedés az új kormánnyal szemben, akiket hűségesen biztattak, s a jövő megalapozását várták tőlük. Mint elmondta, a kormány feladata ma is nehéz, hiszen lényegéből a semmiből kell teremteni, ráadásul olyanoktól kell átvenni az adósságba került országot, akik alternatív valóságban élnek, ráadásul a hazudozást vereségük után is folytatják.
Deákot idézve elmondta, hogy amíg lehet, magyarként kívánunk élni, utalva a nemzeti identitásunkat alázó baloldaliakra, akik Cohn-Benditekhez szaladnak nyugatra, s cenzúráról szóló hírekkel járatják le Magyarországot külföldön.

Tarlós István egyedi kokárdáját igazgatja. (Forrás: hvg.hu)
Mint mondta, 1848-49-ben társadalmunk, nemzetünk alapjait fektették le elődeink, akiket csak az orosz bevonulás tudott meghátrálásra késztetni (mint 1956-ban is). A kiegyezés komoly fejlődést hozott, s ekkor teljesedett ki a szabadságharcosok tevékenysége is.
Beszéde végén ismét aktuálpolitikára váltott: március 15-e szerinte azért is fontos idén, mert identitásformáló ereje van, s ennek nagy szerepe lehet abban a fegyvertelen harcban, ami ma folyik Magyarországon.

Tarlós István beszédével nem volt különösebb problémám, igaz annyira nem tetszett, hogy az egészet csak felolvasta és semmilyen kirívó retorikai elemet nem vetett be. Kicsit sajnáltam, hogy kvázi történelemórát tartott beszéde nagy részében, amikor is felvázolta a '48-'49-es események sorozatát, de alapvetően korrekt, összeszedett "szónoklatot" hallottam (többek közt Molnár Gyula társaságában).

15.00 Deák Ferenc tér, Jobbik nagygyűlés - Juhász Tamás, Szegedi Csanád, Gyüre Csaba, Vona Gábor
A fővárosi ünnepség után egyedül maradtam, s a Deák tér felé vettem az irányt, ahol a Jobbik három órára hirdetett megemlékezést. Kb. negyed háromkor érhettem oda, amikor már állt a színpad, s a kivetítőket próbálták beállítani. Majd egyre csak gyűlni kezdett a tömeg, amit a következő fotó érzékeltethet:

A tömeg gyülekezése (Saját fotók)
Pörzse Sándor volt az esemény konferansziéja, aki igyekezett bevezetőjével feltüzelni a megjelent több ezres tömeget. Utalt az egy évvel ezelőtti nagygyűlésre, ahol kiderült, hogy a Jobbik jelentős erőt képvisel. Ezek után a régiekre emlékezett: mint elmondta, '48-ban Kossuth hívására nyolc huszárezredből 6 elindult haza. Viszont a hazafiak ellen akkor is hatottak erők, emlékezzünk csak, Petőfi nem lehetett országgyűlési képviselő! Ezekre az emberekre az "idegenszívű kapitány" kifejezést használta, s utána kimondta, mai párhuzama is van a dolognak: Szanyi Tiborra gondolt.
Ezek után kiemelte, hogy akkor elindult valami, ami megváltoztatta az országot, sőt a világot is. Emlékeztetett, hogy húsz évvel a szabadságharc leverése után Kossuthot New Yorkban negyedmillió ember várta!
Mint mondta, jó itt lenni, jó látni a zászlórengeteget, de ez nem elég: harcolni kell, többek közt az olyanok ellen, mint Simon Peresz, majd felolvasta az egyik kifeszített transzparens szövegét, amire a közönség hangos "Úgy van!" bekiabálásokkal reagált.

Üzenet Simon Peresznek (Saját fotó)
Kiemelte, hogy egy év alatt sok mindent elért a Jobbik, de még mindig nagyon sok tennivaló van. Igyekeznek megszólítani a fiatalokat is, nemrég megalakították a Jobbik Ifjúsági Tagozatát is. Majd nagy tapsot kért a Gödöllői Fuvószenekarnak, akik nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot, amikor elvállalták a fellépést.
Néhány szóban emlékeztetett a Magyar Gárda eddigi történetére, melynek kapcsán kiemelte, hogy a gárdát nem lehet feloszlatni, hiszen "gárdistának lenni a szívben dől el". Mint mondta, ők, valamint a Nemzeti Őrsereg tagjai a nemzet színe java.



Ezek után felkonferálta Juhász Tamást, az Új Magyar Gárda Mozgalom kapitányát. Juhász azzal kezdte mondandóját, hogy negyvennyolcat identitásszimbólumnak nevezte, hiszen akkor az ifjaknak volt ereje, mersze, s a radikális ifjak kivívták a szabadságot. Mint elmondta, nemzeti szabadságunk létünk alapja.
Kiemelte, hogy ma sokan úgy vélik, a történelem nem ismétlődik meg. Ennek cáfolataként megemlítette, hogy jelenleg is háború folyik ellenük, a magyar politika világát pedig átszövik az összeesküvések, a korrupció és az árulás. A legnagyobb problémának a "fekete járvány"-t nevezte, mely főleg vidéken, az idősek között szedi áldozatait (hangos fújolás), s ezt nem lehet narancslével orvosolni.

Juhász Tamás, a Gárda új kapitánya (Forrás: hvg.hu)
Feltette a kérsét, hogy változott-e valami, mióta a Fidesz van kormányon? Majd elkezdte sorolni, hogy Hagyó házi őrizetbe került a börtönből, Biszku Béla ("fúúúúj!") perét is felfüggesztették, a Cozma-ügy húzódik, Heller Ágnes (hangos hőbörgés) is kimehetett Brüsszelbe gyalázni az országot, a Jobbikot igyekeznek elhallgattatni, Budaházy még mindig terroristaként van számon tartva. Levonta a következtetést is: Orbán és Gyurcsány egykutya, "kóser mind a kettő!" (nagy taps).
Beszéde zárásaként arra buzdított, hogy fogjunk össze, rázzuk fel együtt álmából a nemzetet. Mint mondta, a Gárda ezt a szellemiséget képviseli: túlélte Draskovicsot, Gyurcsányt és Bajnaiékat is, hát túl fogja élni Pintért és Orbánt is. Mint minden jobbikos szónok, ő is az "Adjon az Isten!" formulával zárt, amire a közönség egy emberként dörögte vissza: "SZEBB JÖVŐT!"
A következő szónok Szegedi Csanád volt, a Jobbik EP-képviselője, akit a közönség hangos "Isten hozott!" kántálással fogadott. Beszédét azzal kezdte, hogy megemlítette, most értek haza a marosvásárhelyi pártgyűlésükről, ahol eldöntötték, nem csak a székely, hanem a partiumi autonómiatörekvés mellett is teljes vállszélességgel fognak kiállni.
Ezek után a Jobbik tavalyi nagygyűlésétől kezdve elért eredményeit sorolta fel, melyek kapcsán elmondta, vegyes érzelmeik lehetnek, hiszen a Fidesz kétharmados (53%-os) többséggel magához ragadta a hatalmat. Győzelmük után pedig "kibújt liberális arcuk".
Az alkotmányozás kapcsán kiemelte, hogy nem újat kellene alkotni, hanem a Szent Korona-tan alapján visszaállítani az ősi alkotmányt. A vitában részt fognak venni (hiszen kötelességük, a választók azért szavazták meg őket, hogy dolgozzanak), de egyértelmű nemmel szavaznak majd.
Mint mondta, az alkotmányozás nem szimplán politikai hiba, hanem történelmi bűn, melyet látva a negyvennyolcasok kardélre hányták volna őket. Feltette a kérdést, hogy milyen alapon akarnak rendszert váltani, ha a szocialista bűnösök is benn ülnek a parlamentben? Mivel ezt tűrik, bűntársakká váltak. Hozzátette, kezdeményezni fogják, hogy büntessék meg azokat, akik tagadják a 2006-os bűncselekmények megtörténtét, s keresetlen szavakkal illette Heller Ágnest.

Jobbik nagygyűlés. (Saját fotó)
Majd rátért a cigánybűnözés témakörére, melynek kapcsán kifejtette: a "gyilkos cigányterror sosem volt ilyen súlyos", miközben a gárdistákat üldözik.
Beszédét azzal zárta, hogy kiemelte, a Jobbikra sosem volt ekkora szükség, mint most, amikor nemzeti álarcba bújt hazaárulók vezetik az országot. Ezért a negyvennyolcasokból merítsünk erőt, s harcoljunk tovább.
A következő szónok Gyüre Csaba volt, a Nemzeti Őrsereg egyik alapítója, országgyűlési képviselő. 1848-49 kapcsán azt emelte ki, hogy a szabadságharcban más nemzetiségűek is részt vettek a magyar zászló alatt harcolva, tekintsünk csak végig az aradi vértanúk névsorán. Mint mondta, manapság is ilyen hősökre lenne szükség, hiszen olyan hazaárulókkal kell megküzdeni, mint a szocialisták, akik nyíltan kijelentették, hogy Izrael érdekeit is képviselik. Felszólított arra, hogy vegyük vissza országunkat, de nem fülkeforradalommal (implicit módon forradalomra buzdított).
'48-'49 kapcsán kiemelte azt is, hogy akkoriban a nemzet lebegett az emberek szeme előtt, tehát a "Csak a nemzet!" szlogent lehetne ráaggatni a korra. Ezzel szemben a Fidesz mivel kampányolt? "Csak a Fidesz!" Mint mondta, a Jobbik azt tanácsolta a kormánynak, hogy nyissunk kelet felé is, amit "megtettek", nyitottak a Közel-Kelet felé, erősítve a magyar-izraeli baráti kapcsolatokat.
Ezek után azt állította, hogy új 12 pontra van szükség, s tételesen fel is sorolta ezeket (én csak címszavakban teszem):
  1. történelmi alkotmány - Szent Korona-tan alapján
  2. deklarálni: Magyarország keresztény állam
  3. magyar nyelv védelme
  4. állami vagyon védelme
  5. tárgyalni az államadósság elengedéséről
  6. magyar őstörténet feltárása
  7. devizahitelesek segítése
  8. kommunistákat elsöpörni - elszámoltatást
  9. termőföld és ivóvízkészlet védelme
  10. szavazati jog a határon túliaknak - autonómiatörekvések támogatása
  11. közbiztonság javítása - Gárda, Őrsereg, csendőrség, polgárőrségek a cigánybűnözés ellen
  12. demográfiai változást
Az utolsó kapcsán megemlítette, hogy a Jobbik fővárosában, Tiszavasváriban az újszülöttek 68%a cigány származású. Ezeknek adna Orbán Viktor szavazati jogot? (Egyébként törvény tiltja, hogy etnikai hovatartozásról adatbázist vezessenek).
Beszéde végén azt mondta, új negyvennyolcasokra, valódi forradalomra van szükség (itt már explicit buzdítás).
Végül elérkezett a pillanat, amire a közönség már egy órája várt, színpadra lépett Vona Gábor is, hatalmas üdvrivalgás közepette, őt is az "Isten hozott!" köszöntést skandálva üdvözölte a több ezres közönség. Beszédét ő is egy kis történettel kezdte: aznap reggel nyolckor a Bánátban avatták a Remény Házát, és egy ottani, határon túli jobbikos üzent a pestieknek: "Ő nem adja fel, ti se adjátok!" A közönség hangos "Vesszen Trianon!" skandálással reagált.
Mesterházy Attilához hasonlóan ő is a megújulás ünnepeként aposztrofálta március 15-ét, méghozzá a megújuló remény ünnepeként. Mint mondta, a Jobbik nem adja fel.
Elmondta, hogy magyarnak lenni számára azt jelenti, hogy folyvást küzdeni a szabadságért. Aki vállalja, az magyarrá lesz, aki pedig nem, az csak magyarországi lakos marad.
A kormányváltás óta ő sem látott érdemi változást, a rendszerváltás második elsikkasztásának nevezte a közelmúlt eseményeit. Mint mondta, az MSZP és a Fidesz közös érdeke, hogy ne legyenek érdemi változások, ezért az alkotmány sem olyan lesz, mint szerintük kéne - sőt, kijelentette, hogy ha készül alkotmány Líbiában, akkor az is demokratikusabb lesz, mint a miénk. Kijelentette, hogy a Fidesz betartotta ígéretét ("Csak a Fidesz!"), viszont azt is hozzátette, hogy vigyázzanak, mert Gyurcsánynál lejjebb már csak az ördög van (majd hozzátette: ha nem sérti meg őket). Vona szerint az összeomlás felé haladnak.
Narancssárga struccnak is nevezte a kormánypártot, mely a homokba dugja a fejét, csak hogy a valós problémákat ne lássa. Elmondta, hogy ha az MSZP-t a tolvajok pártjának tartjuk, akkor a Fidesz a gazdagok pártja, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az egykulcsos adórendszer bevezetése, valamint a nemrég bejelentett "Széllel bélelt terv", melyek révén mindent elvesznek a közemberektől. A kormányt álláshalmozó, megalomán, gazdag emberekből álló testületnek nevezte.
Vona elmondta, rabságban élünk, méghozzá hármas csapdában:
  1. az első az államadósság csapdája, mely valójában az emberek adóssága. A kormány azt erőlteti, hogy fizessük tovább, de miért mi? Miért nem ők?
  2. a második a nyugati kifosztottság csapdája. Mint mondta, az Unióba a jövőbeli kihasználásunk miatt vettek csak fel minket, s az EU-elnökség is megmutatta: a nyugatiakat teljes mértékben kiszolgálja a kormány, s az EU rabszolgái lettünk.
  3. a harmadik és legégetőbb probléma a demográfiai válság, melynek két ága van: az egyik a népességfogyás, a másik pedig a cigányság arányának növekedése. Vona szerint a választójogi reform rövid időn belül cigányuralomhoz vezetne (Ennek kapcsán ajánlom a Véleményvezér cikkét)
A hármas csapdát tragédiaként aposztrofálta. Elmondta, minden eszközzel tenni fognak az őrültség ellen.
A cigányságnál maradva felmerül a kérdés: ki fogja eltartani az országot? Vona szerint ez egy társadalmi, gazdasági probléma, nem rasszizmus. Aki pedig ezt nem érti meg, azok között kisorsolnak egy wellnesshétvégét Olaszliszkán, Tatárszentgyörgyön vagy Gyöngyöspatán. (nevetés).
Elmondta, várhatóan újabb megszorítások lesznek, hiszen a költségvetés egy lyukas hordó, mégis azt mondják, hogy a magyar ember a lusta, nem dolgozik eleget, emiatt nő az államadósság. Valójában ők lopják el. Gyakran hangoztatja a kormány azt is, hogy nincs más megoldás, ami azt bizonyítja Vona szerint, hogy a nemzetközi tőke parancsol nekik. De kijelentette, nemhogy a szél, az első tavaszi szellő fogja elfújni tervüket.
Bejelentette, hogy kidolgoztak egy alternatívát, a IV. Béla tervet, melynek fő pontjai a következők:
  • államadósság újratárgyalása
  • előzetes népszavazás az alkotmányról, Lisszabonról népszavazás
  • forintosítani a devizahiteleket
  • önellátásra történő átállás
  • föld és víz védelme
  • körbetartozások felszámolása
  • szülői életjáradék program
  • kommunista pártfunkcionáriusok nyugdíját a minimálnyugdíjra csökkenteni
  • szociális kártyarendszer
  • állami bentlakásos iskolahálózat
  • zérótolerancia a korrupcióval szemben
  • mindenki megvédesse saját portáját - akár fegyverrel (ujjongás)
  • minimum 3000 fős csendőrség
  • akiknek ezek nem tetszenek: önfenntartó börtönt!
Beszéde végén kijelentette, van valódi, nemzeti ellenzék Magyarországon, akit óvni, becsülni és szeretni kell. Feltette a kérdést: "Vannak-e még magyarok?", melyre elsőre gyenge igen hallatszott, majd feltette újra, ekkor már egyként kiáltotta a közönség: "IGEN!". Ugyanez történt az "Élnek-e még unokái Attilának kérdést követően is. A "Magyarország fel fog támadni!" felkiáltással fejezte be szónoklatát.



A Jobbik gyűlése volt a leghangulatosabb mind közül, beszervezték Kalapács Józsit is, akinek segítségével az esemény végén elénekelhettük a Szózatot és a Székely himnuszt is (utóbbi meglehetősen érzelmesre sikeredett részemről - érthető okokból). Mellesleg Józsi elénekelte a Tolcsvay-féle Nemzeti dalt is, azaz végülis találhatunk párhuzamot az MSZP és a Fidesz (illetve az állam) rendezvényével is. 
Egyébként a közönség jó hangulatban, feltüzelve ünnepelt, velem sem nagyon foglalkoztak, bár a vége felé már volt, aki gyanúsan méregette a folyamatosan jegyzetelő, ezáltal nem tapsoló fiatalembert, aki a sapkám alatt állt. Egy hölgy, aki a gyűlésen többször is erőtlenül kiáltotta, hogy "Szabadságot Budaházynak!", megkérdezte, hogy melyik újságtól vagyok. Mikor válaszoltam, hogy Pázmány, politológia, nagyokat bólogatott és megnyugodott.

Összességében nagyon élveztem ezt a napot, bár kissé elfáradtam, elvégre fél tíztől háromnegyed ötig összesen a Deák tér-Kossuth tér útvonalon ültem a metrón néhány percet. Jövőre - reményeim szerint - ismétlek.

Az LMP ünnepségéről előzetesen nem találtam információt honlapjukon, csak a hírekben értesültem róla, hogy a Teleki László téren tartottak megemlékezést. Erről bővebben a FigyelőNet cikkében olvashattok.
A Munkáspárt is tartott megemlékezést a Táncsics börtönnél a Budai Várban, de erre időhiányban nem tudtam elmenni. Thürmer Gyula beszédét a honlapjukon olvashatjátok.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://benyo.blog.hu/api/trackback/id/tr334878639

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.