benyóblog

Elhunyt Habsburg Ottó

2011. július 04. 21:03 - benyó

Habsburg Ottót 2011. július 4-e reggel, 98 éves korában érte a halál bajorországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben. Rá emlékezünk ebben a posztban.

Habsburg Ottó halála egész Európát megrázta, sorozatosan fejezték ki részvétüket mind magyarországi, mind külföldi pártok, politikusok, állam- és kormányfők, valamint politikai szervezetek.
Méltatói mind kiemelték, hogy az elhunyt milyen sokat tett Európáért, valamint Ausztriáért, Magyarországért és Horvátországért is. Ahogy Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke fogalmazott: „A kontinens legsötétebb óráiban Habsburg Ottó az igazság és emberség sziklaköve volt […] ugyanazzal a határozottsággal ellenállt a nácizmusnak, mint a keleti blokk kommunista rezsimjeinek. Akkor is égve tartotta a reménysugarat Európa újraegyesítésére, amikor sokan mások már feladták.” A magyar kormány többek közt a rendszerváltás idején betöltött szerepéért méltatta, kiemelve, hogy a Páneurópai Piknik fővédnökeként és szervezőjeként nem csak a német újraegyesítésben, hanem a vasfüggöny lebontásában is tevékeny szerepet vállalt. Ablonczy Balázs történész szerint személyében a 20. század egyik nagy tanújától búcsúzhatunk.

Habsburg Ottó (Forrás: stanglwirt.com)
Habsburg Ottó (teljes nevén: Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen) 1912. november 20-án született a ma Ausztriában fekvő Reichenau an der Raxban. Édesapja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), édesanyja Bourbon Zita pármai hercegnő volt.
Az első világháborút követően édesapját megfosztották trónjától, s a Monarchia szétdarabolását követően Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Apja 1922-ben halt meg Madeira szigetén, ahová Károly két sikertelen magyarországi restaurációs kísérletét követően száműzték a családot az antant. Mivel Ottó volt Károly legidősebb fia, így ő lett jogos örököse is.
A család a baszkföldi Lequetióban telepedett le, ahol Ottót osztrák és magyar tanítók is tanították, itt tanult meg kiválóan magyarul és horvátul is. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol Habsburg Ottó beiratkozott a Leuveni Katolikus Egyetemre, s 1935-ben politika- és társadalomtudományból doktorált.
A második világháború idejére már aktívan politizált, a háború alatt élt többek közt az Egyesült Államokban, Belgiumban és Franciaországban is. 1938-ban tiltakozott az Anschluß ellen, s ezek után igazi hazafiként szállt szembe a hitleri nemzetiszocializmussal. Aktív részese volt több, mint ezer zsidó Európából történő kimenekítésének is. 1954-ben a bajorországi Pöckingben telepedett le, ahol együtt élt feleségével (1951-ben vette el Regina Sachsen-Meiningen hercegnőt, aki 2010-ben hunyt el), valamint négy lány, illetve két fiúgyermekével (Károly és György).

Habsburg Ottó felesége, Regina Sachsen-Meiningen (Forrás: merkur-online.de)
Ausztria egy 1919-es törvény miatt (mely kimondta, hogy a Habsburg-Lotharingiai-ház tagjai csak akkor léphetnek az Osztrák Köztársaság földjére, ha hivatalosan is lemondanak trónigényükről) egészen 1966-ig nem engedte be Habsburg Ottót saját szülőföldjére (hivatalosan 1961-ben mondott le trónigényéről).
Habsburg Ottót már pályafutása elejétől kezdve foglalkoztatta a páneurópai gondolat, így 1936-ban belépett a Páneurópai Unióba, melynek 1957-től alelnöke, 1973-tól 2004-ig pedig elnöke volt. 1979-től húsz éven keresztül volt tagja az Európai Parlamentnek, melybe a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) színeiben jutott be.
1989-től az EP magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként fővédnöke és egyik szervezője volt az osztrák-magyar határon 1989. augusztusában rendezett Páneurópai Pikniknek, melynek során hétszáz keletnémet jutott át Magyarországon keresztül Ausztriába. Az esemény nagyban hozzájárult a vasfüggöny lehullásához.

A Páneurópai Piknik (Forrás: mult-kor.hu)
A rendszerváltáskor az FkgP felvetette nevét mint lehetséges államfőjelölt, ám ő ezt rendkívül udvariasan utasította el.
Viszonylag kevesen tudják róla, de politikusi pályafutása mellett közíróként is publikált. Hét nyelven több, mint harminc műve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákat feszegetve. Több földrészen tartott előadásokat, emellett számtalan cikket is publikált, fél évszázadon keresztül 21 napilap öt nyelven publikálta heti világpolitikai krónikáit.
Rengeteg egyetem díszdoktora, valamint különböző egyetemi, tudományos és állami kitüntetések birtokosa volt.

Habsburg Ottó földi maradványait július 16-án a bécsi Kapucinusok Templomában, szívurnáját pedig az elhunyt kérésére a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának altemplomában helyezik örök nyugalomra.

Források:
MTI.hu
mult-kor.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://benyo.blog.hu/api/trackback/id/tr374878654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.