benyóblog

ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem - Jogtudományi szekció - 1. nap

2011. július 11. 22:54 - benyó

2011. márciusában Kántor Zoltán tanár úr linkelte a Nyári Egyetem pályázati felhívását a PPKE-BTK Politológia szak Facebook-csoportjába, s felkeltette az érdeklődésemet a tervezett program. Kitöltöttem a jelentkezést, július 11-15 között pedig az elenyésző számú belföldi (no jó, részben belföldi) magyarok egyikeként veszek részt a Jogtudományi szekció előadásain.

Az első nap a megnyitóval kezdődött (ELTE-ÁJK, Aula Magna), ahol Dr. Mezey Barnától, az ELTE rektorától megtudtam, hogy 16 éve ő volt a kezdeményezője a Budapesti Nyári Egyetemnek, melyet jogászoknak hirdettek egészen idáig. Ráadásul kiderült, hogy most egy hétre mindannyian az ELTE hallgatói vagyunk, hivatalosan is. A 375 éves szülinap, meg hasonlók kapcsán kicsit dünnyögtem Pázmányosként, majd a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke által és az egyik alpolgármester által elmondott Fidesz-pártbeszédek alatt is, de nyugtáztam, hogy ez már csak így megy.

Az ELTE címere. (Forrás: nemfelejtjuk.blog.hu)
A nyitóelőadást Dr. Vékás Lajos tartotta Magánjogi autonómia és kodifikáció a kultúrtörténet tükrében címmel. Az elsőre ijesztő cím és az első fél óra után azért egész jó előadás kerekedett ki belőle, főleg, amikor rátértünk a magánjogi kodifikáció történetére. Amint a professzor is elmondta, lényegében már az ókorban is zajlottak kodifikációs (törvények rögzítése, rendszerezése) folyamatok (Tízparancsolat, Hammurapi és Szolón törvényei, Tizenkét táblás törvények Rómából, stb). Ám a magánjogi kodifikáció igazi előképe Iustinianus Corpus Iurisa, melyben összefoglalták a korábbi korszakok törvényeit (jelentősen rostálva azokat), beleírták a klasszikus jogtudósok véleményeit, stb.
A következő stáció a 19. század eleje, 1804, amikor megjelent az első, igazán modern magánjogi kódex, a Code Civil (vagy Code Napoleon). Ez nagy hatással volt Európában (Belgium, Hollandia, Olaszország), Dél-Amerikában (szinte minden ország ez alapján készítette el PTK-ját), valamint Japánban, ahol készült egy PTK 1892-ben ez alapján, de sosem vezették be.
A század során fontos még kiemelni az osztrák (1811), svájci (1883), valamint a német PTK-t (1896), mind mintaadó volt több országban a 20. században, melyet Vékás a megkésett kodifikáció korának nevezett.
A magyar magánjogi kodifikáció már a Kiegyezést követően elkezdődött, több részleges törvénytervezetet követően 1900-ra elkészült egy komplett PTK-tervezet, melyet ha akkor elfogadtak volna, mára klasszikussá válhatott volna. Nagyon magas színvonalú munkát végeztek a Kodifikációs Bizottság tagjai, pl. a német mintától sokhelyütt eltértek, pl. kihagyták az általános részt (ez máig gyakorlat a magyar PTK-tervezeteknél).
Trianonig kétszer átdolgozták, hogy még jobb legyen, de egyszer sem vezették be. Az 1920-as évek második felében kezdék újra a háborút követően szünetelő munkát, 1928-r kész törvénytervezet lett belőle, de nem fogadták el, mert nem akarták megbontani a jogegységet a határon túl rekedt országrészekkel.
Így aztán az első elfogadott magánjogi törvénykönyv 1959-es, mely 1960. május 1-től máig érvényben van. Magas színvonalú munka a maga nemében (emiatt élhette túl a rendszerváltást), ha nem számítjuk a szocializmus kényszerű fogalmazásait és rendelkezéseit. Mellesleg érdekes, hogy a magánjog egyik pillérének tartott magántulajdon kvázi nem létezett a korszakban, mégis ekkor született az első bevezetett magánjogi kódex.
Az előadás végén pedig a Japán PTK-hoz hasonlóan szó esett a 2009-es PTK-ról, amit ki is hirdettek, életbe azonban a második Orbán-kormány döntése értelmében sosem lépett. Az új tervezetet valószínűleg az év végén fogják elfogadni, s 2013-ban léphet érvénybe.

A nap másik két előadásáról (ELTE-ÁJK Récsi Auditorium) csak néhány szóban: Dr. Fábián Gyula Az egyén autonómiája és az EU büntetőjoga című előadása nem lett volna rossz, ha az előadó nem siet annyira. Így több olyan dia is át lett pörgetve, ami talán a megértéshez szükséges lett volna. Egyébként a téma érdekes volt, nagyjából egy kérdésben lehetne összefoglalni: az EU saját büntetőjoga mennyiben sértheti az egyén autonómiáját a jövőben? Az előadó szerint nemigen.
Az ezt követő programot túlzás előadásnak nevezni. Dr. Szalma József állt a pódiumra, a programfüzetben Jogállamiság és határon túli országos és perszonális kisebbségi autonómia szerepelt. Nos, ezekről nem nagyon esett szó, amiről pedig igen, az jegyzetelhetetlenül lett elmondva (így magyarosan). Szóval csúnya dolog volt nap végére egy ilyen "előadást" betenni, de azért túléltem.
Ezek után együtt metróztam Gurza Lacival, aki Kolozsváron joghallgató. Megtudtam például, hogy náluk egy vizsgaidőszakban egy lehetőség van vizsgázni, utóvizsgára pedig csak szeptember legelején (bármikor is buktál!). Viszont később kezdik a sulit és hamarabb fejezik be. Eh.
Holnap, ha minden jól megy, ismét jelentkezem.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://benyo.blog.hu/api/trackback/id/tr694878655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.