benyóblog

ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem - Jogtudományi szekció - 2. nap

2011. július 12. 21:51 - benyó

2011. márciusában Kántor Zoltán tanár úr linkelte a Nyári Egyetem pályázati felhívását a PPKE-BTK Politológia szak Facebook-csoportjába, s felkeltette az érdeklődésemet a tervezett program. Kitöltöttem a jelentkezést, július 11-15 között pedig az elenyésző számú belföldi (no jó, részben belföldi) magyarok egyikeként veszek részt a Jogtudományi szekció előadásain.

A második nap Kardos Gábor: Kisebbségi jogok és autonómia című előadásával kezdődött. Az előadó szerint a kérdést két módon lehet megközelíteni: az emberi jogok felől, vagy a létező autonómiákat vizsgálva. Az utóbbi kapcsán szó esett a területi autonómia fogalmáról, valamint hogy mely országok és miért félnek ennek bevezetésétől. Kardos tanár úr lefektette egy jól működő autonómia alapkritériumait is: először is be kell venni az alkotmányba az autonómia létezését (stabilitást biztosít). Másodszor: tisztázni kell a területi határokat, valamint a jogkörök elosztását az ország és a benne működő területi autonómia között. Ezen kívül pedig szabályozni kell az adott országban többségi, ám az autonómiában kisebbségben élők jogait.
Ezek után az előadó áttért a kulturális autonómiák taglalására, melyeket rögtön meg is különböztetett a magánautonómiáktól. A kulturális autonómia sokak számára ismert (Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok tekinthetők ennek), úgyhogy itt nem is taglalnám bővebben.
Szó esett a problémakör másik megközelítési módjáról is, a nemzetközi jog felőli értelmezésről. Kisebbségi jogot nem kifejezetten szabályoznak az európai okmányok (kettőt emelt ki: a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját). Európai intézmény ráadásul nem vonhat kérdőre kötelező jelleggel valamely dokumentum javaslatainak be nem tartása esetén. A két dokumentumról bővebben is szó esett, ennek ismertetését most mellőzöm, hogy jusson hely másnak is.
Kardos Gábor ezek után még néhány szóban összefoglalta, hogy a kisebbségi médiumoknak milyen nagy szerepe lenne a kisebbségek életében, ennek kapcsán úgy véli, hogy támogatni kellene kisebbségi tulajdonú magánrádiók működését.

Az ELTE címere. (Forrásnemfelejtjuk.blog.hu) 
A második előadást Dr. Hack Péter tartotta A jogállamiság és a büntetőjog címmel. Elég nagy elvárásokkal ültem be, elvégre neves jogtudósról van szó, s ilyenkor szokta az embert nagy csalódás érni. Tény, csalódás itt is volt, de kellemes. Nagyon jó hangulatú és érdekes előadást tartott a büntetőjog és az alkotmányjog határvonalairól.
Először részletesen körbejártuk a büntetőjogot és annak aljogágait, majd szó esett a bűncselekmény fogalmáról, valamint a büntethetőség akadályairól is. Később néhány témát dobott fel, mely már akkor vitára ingerelte a hallgatóságot, de ezekről később.
A harmadik előadás a délelőtti program legnehezebben fogyasztható és legunalmasabbnak mondható kurzusa volt. Dr Fazekas Marianna A jogállamiság érvényesülése a közigazgatási eljárásban című prezentációjában végigjárta a hatósági ügyintézés jellemzőit, szó esett a hatósági eljárásjog hatályos modelljeiről - melyek közül egyébként a magyar modell az egyik legstatikusabb, legrugalmatlanabb.
Az előadás második felében azt taglalta, hogy milyen jogok illetik meg az ügyfeleket a közigazgatási eljárások során, valamint a hatóságoknak milyen kötelezettségeik vannak irányukban. Végül kivetített egy határozatot, s megmutatta, hogy milyen részekre lehet osztani azt.

A délutáni programba két szeminárium volt meghirdetve, az egyik a kisebbségi joggal foglalkozó előadáshoz kapcsolódóan, a másik pedig a büntetőjoghoz kapcsolódóan.
Kardos Gábor tehát visszatért hozzánk, ismét lenyomott egy egy és negyed órás előadást fejből, de most főleg jogesetekre koncentrált, így szó esett a kisebbségjoggal kapcsolatosan Törökországról, Magyarországról, Franciaországról, Bulgáriáról, a számikról (akik a lappok, ha valaki nem tudná), Kanadáról, és még sok más országról különböző esetek kapcsán. Kár, hogy Kardos úr nem kiváló előadó, ráadásul az óra ebéd tán volt, így sokan nehezen bírták a nagy melegben.
A második szemináriumon fejtettük ki azokat a témákat, amit Hack tanár úr már beharangozott az előadáson dr. Mohácsi Barbara tanársegéd segédletével (milyen szép szóismétlés). 3-4 fős csoportokban vitattunk meg egy-egy témát, majd mindegyiket közösen is. Egy erdélyi, egy felvidéki és egy délvidéki sráccal közösen arról beszélgettem, hogy jól tette az Alkotmánybíróság 1992-ben, hogy semmissé nyilvánította az Országgyűlés egy korábbi törvényét. Ebben az állt, hogy az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszak bűncselekményei kapcsán az elévülési időszaka az utóbbi dátumon újrakezdődik. Ez azt jelenti, hogy a háborús és '56-os bűnösöket bíróság elé lehetett volna állítani. A Sólyom László vezette AB arra hivatkozott, hogy visszamenőlegesen nem szabad törvénykezni, azaz nem lehet büntetni valakit amiatt, mert az adott időben hatályos jogszabályok szerint járt el, még akkor sem, ha azt később bűnnek tartjuk.
Beszélgettünk még a gyűlöletbeszéddel, a titkos adatszerzéssel kapcsolatosan, valamint pár szóban az elítéltek jogairól is beszélt nekünk Mohácsi Barbara.

Alapvetően szerintem jobb nap volt, mint az előző, főleg azért is, mert a témák és az előadók is jobbak voltak, ráadásul a társaság tagjai is kezdenek megismerkedni egymással.
Holnap ismét jelentkezem, ha igaz.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://benyo.blog.hu/api/trackback/id/tr674878656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.