benyóblog

A Nemzeti Együttműködés Programja

2010. május 24. 17:59 - benyó

Orbán Viktor 2010. május 22-én benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Együttműködés Programját. A 85 oldalas kormányprogram tartalma azonban több kérdést is felvet, ezekkel foglalkozom írásomban.

Miről szól?
A Nemzeti Együttműködés Programja (NEP) három fő részből áll. Az Előszó után a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát olvashatjuk (mely már részleges vitára vár a parlamentben1), majd tíz oldalban elemzi a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ezek után pedig a Fidesz-KDNP által a választások előtt kiadott Nemzeti Ügyek Politikája2 tanulmányai következnek.
A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (NENy) azt sugallja, hogy a 2010. áprilisi eredmények az ’56-os forradalom folyatásaként újabb forradalmat eredményeztek, így a nemzet „visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét”3. A Nyilatkozat szerint az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a szavazófülkékben új társadalmi szerződés köttetett, mellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mellett tették le voksukat. Ennek pedig ”egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok”4.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) című fejezet vázolja a rendszerváltás óta eltelt „átmenet” időszakának jellemzőit, majd az alkotmány ideiglenességéről beszél. Az új társadalmi szerződés lényege az együttműködés, a közjó szolgálata, az összetartozás, a politikai felelősség-vállalás, a szélsőségek felszámolása, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása. A parlamenti ellenzék szerepét is fontosnak vélik az írók, hiszen ők képviselik a kisebbségi véleményt a parlamentben. Az új rendszer legfontosabb értékei a NEP tartalomjegyzéke fölött is olvashatóak: munka, otthon, család, egészség és rend. Ahogy olvashatjuk, hasonló társadalmi szerződéseket kötöttek válságos időkben Írországban, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Finnországban és Portugáliában is.
A Nemzeti Ügyek című fejezet teszi ki a 85 oldalas dokumentum felét, ez tehát a valódi kormányprogram. Az öt tanulmány a gazdaságról, a közbiztonságról, az egészségügyről, a szociális biztonságról, valamint a demokratikus normák helyreállításának szükségességéről szól. Azonban a NEP nem sok konkrétumot említ, inkább „elvi alapvetés”5-ek sorozatából áll. Ám olvashatunk benne kívánalmakról, amiket a Nemzeti Ügyek Kormánya szeretne megtenni hivatali ideje alatt. Így szó esik benne arról, hogy a magyar vállalkozásokat és a munkahelyteremtést szeretné előmozdítani, valamint arról is, hogy nincs szükség a Magyar Gárdára, hanem erősebb és nagyobb létszámú Rendőrségre. Ígéri, hogy az „átmenet” politikai bűnöseit el fogják számoltatni. Az egészségügy tekintetében az „új kormányzatnak elsődleges feladata lesz a rendezetlen viszonyok felszámolása, a kiszámíthatóság megteremtése6”, ám azt, hogy az ehhez szükséges intézkedésekhez honnan lesz forrás, nem említik meg. A szociális biztonságról szóló tanulmány a leghomályosabb mind közül, egyetlen konkrétumot említ: „a közoktatásban be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét”7. Az utolsó tanulmányban, mely a demokratikus normák helyreállításáról szól, bírálják az „átmenet” utolsó nyolc évében kormányon lévő MSZP-SZDSZ-koalíciót és annak cselekedeteit, s ígéri, hogy helyreállítják a közszolgáltatásokat.

Miről nem szól? Miről szólhatna?
A Nemzeti Együttműködés Programjában viszonylag kevés konkrétum olvasható. Így nem esik szó például arról, hogy mikorra tervezi a Nemzeti Ügyek Kormánya az euró bevezetését, hogy mik a kormány konkrét tervei a Magyar Gárda felszámolásával kapcsolatban, hogyan kezelnék a cigánykérdést, mely erősödni fog a demográfiai csökkenés miatt is. Fontos még megemlíteni, hogy a program vajmi keveset foglalkozik a külüggyel, azzal, hogy milyen viszonyt kíván az új kormány ápolni a szomszédainkkal, a nyugati és keleti nagyhatalmakkal, valamint a nemzetközi szervezetekkel.
Az alapvető problémának azt látom, hogy nincs egyensúlyban úgymond a kiadási és bevételi oldal, tehát nincsenek megnevezve a kormány forrásai, csak a kiadások, ezért a program alapján megfogalmazódhat az emberben a kérdés: Miből kívánják ezt finanszírozni?
Amint azt fentebb említettem, ez a program inkább elméleti alapvetéseket, célkitűzéseket tartalmaz, nem a megszokott, számokkal telezsúfolt kormányprogramok sorába tartozik. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen így nem kell majd a tényleges (nem pedig a program szerzői által most ismert) adatokhoz igazítani a program szövegét. Hozzá kell még tenni ehhez, hogy így kisebb annak is az esélye, hogy a program nem végrehajtott pontjai miatt felelősségre vonják a kormányt az emberek. Sőt, így könnyebben tudja az új kormány befolyásolni a médiát, mivel nem lehet tudni, hogy milyen intézkedéseket terveznek, csak azt, hogy azokak mik a céljai. Ezek a Fidesz szempontjából jó lépések lehetnek, ám az ellenzék részéről kritikaként fogalmazódhat majd meg a viták során.


Mi várható?
Az Országgyűlés május 25-én, 13 óra után kezdte meg a NEP megvitatását, méghozzá a vezérszónoki felszólalásokkal. Erre a Tisztelt Ház tíz órás időkeretet szabott, így a vita átnyúlik a szerdai ülésnapra.
A két napos vita után a felkért miniszterelnök, Orbán Viktor május 29-én, délelőtt 11 órakor válaszol a vita során felmerült kérdésekre. Ezek után szavaznak is a Nemzeti Együttműködés Programjáról.
Ez a szavazás lesz az eddigi legfontosabb az Országgyűlés május 14-i alakulása óta, hiszen itt dől el, hogy a képviselők megbízzák-e Orbán Viktort és leendő kormányát az ország vezetésével (ami a Fidesz-KDNP kétharmados többségét látva nem kérdés, hiszen a szavazás eredményességéhez a jelen lévő képviselők 50%+1 szavazata szükséges). Ha a kormányprogramot megszavazzák, akkor Orbán Viktor közjogi értelemben is másodszor lehet Magyarország miniszterelnöke.
A kormányfő, miniszterelnöki esküje után, Sólyom László köztársasági elnök számára javaslatot tesz a miniszterek személyére vonatkozóan (a jelölteket a héten hallgatják meg). Ha az államfőnek semmi kifogása sem lesz rájuk vonatkozóan, akkor már május 29-én megalakulhat az új kormány8, melyben (a május 20-án elfogadott) minisztériumok felsorolásáról szóló törvény9 értelmében nyolc minisztérium fog működni.

Összegzés
A Fidesz Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogramja tehát három fő részből áll. Ezekben megfogalmazzák azokat az alapelveket, melyek alapján kormányozni fog a Nemzeti Ügyek Kormánya, valamint lefektetik annak alapvető célkitűzéseit is.
Úgy vélem, hogy a kormányprogram alapvetően nem rossz, bár nem ilyenekhez voltunk szokva eddig. Az biztos, hogy kissé hiányosnak mondható, főleg a kiadásokat tekintve, ám a célok szerepeltetése talán a legfontosabb egy ilyen program esetén.

Jegyzetek
2 http://program2010.fidesz.hu/ (Letöltve: 2010. május 24.).
3 Nemzeti Együttműködés Programja (http://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf Letöltve: 2010. május 24.), 5.o.
4 Uo. 6.o.
6 NEP, 55.o.
7 Uo. 78.o.
8 https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/hazbizottsag20100518.html
9 http://www.parlament.hu/irom39/00011/00011.pdf

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://benyo.blog.hu/api/trackback/id/tr624878615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása