Vérlázító, hogy a magyar közbeszédet egy olyan esemény uralja, amelynek maximum szimbolikus jelentősége lehet, holott a világban jóval nagyobb történések is zajlanak a napokban.
Szombaton zajlott az LMP aktuális kongresszusa, amelyen többek közt arról is döntöttek, hogy csatlakozzanak-e a Bajnai-féle Együtt 2014-hez. A dologról már hét eleje óta cikkeztek a kisebb-nagyobb politikai véleményformálók, mindenki igyekezett a saját érdekeinek megfelelő tanáccsal ellátni a legkisebb parlamenti pártot. Aztán a döntés megszületett: nem tárgyalnak Bajnaiékkal, s ennek hatására lemondott Jávor Benedek frakcióvezető és Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes.
Az esetben semmi meglepő nincs, hiszen régóta látszik, hogy minimum két tábor található az LMP-n belül: a baloldallal is lepaktálni kész, Jávor vezette csoport, illetve a párt nevéhez hűen, önállóan politizálni kívánó, Schiffer András vezette csoport. Ezek a csoportok néha össze-összecsapnak egymással, így mondott le Schiffer a frakcióvezetőségről, így mondott le most ugyanarról Jávor. Más kérdés, hogy az ilyen civakodások mennyire viszik előre a pártot, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a mostani döntés - az előzmények ismeretében - nem tűnik véglegesnek.
Természetesen egyből jöttek a kisebb-nagyobb politikai kommentátorok, akik balról azért ostorozták a pártot, mert Fidesz-bérencként nem teszik lehetővé a diktatúra megdöntését, jobbról pedig azért dícsérték az LMP-t, mert nem hajtottak fejet a Bajnai-félék előtt. Az, hogy két szék között a padlóra is huppanhatnak, alig-alig jelent meg néhol, pedig nagy rá az esély.
Mégis, teljességgel érthetetlen, hogy egy alig mérhető támogatottságú kis párt menetrendszerinti civakodása ilyen mértékben befolyásolni tudta a közbeszédet, holott a napokban komoly dolgok történtek a nagyvilágban is. Persze, mondhatjuk, hogy azoknak nincs nagy hatása a mindennapjainkra, de valljuk be őszintén, hogy az LMP mostani döntésének se nagyon lesz.
Csak néhány szalagcím: Pakisztánban katonákat robbantottak fel, Franciaországban tüntettek a melegházasság ellen, az afgán kormány és a tálibok még több tálib fogoly elengedését követelik Pakisztántól, a Kongói DK-ban ruandai támogatással harcolnak lázadók a hadsereg ellen, Srí Lanka 100 tamil katonanőt toborozna hadseregébe, Argentína tovább harcol az IMF ellen, Szíríában folytatódik a véres polgárháború, Izrael pedig offenzívát indít Gáza ellen.
Ezekhez képest az LMP belháborúja semmiség.