Meglehetősen régen, szeptember elején jelentkeztem utoljára Indiával kapcsolatos poszttal, ami persze az én hibám, hiszen az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam kedvelt területemet. Mindenesetre utána olvastam most pár dolognak, így egy hátrányos helyzetű közösségről, valamint az indiai korrupcióról kívánom megosztani  gondolataimat a kedves olvasóközönséggel.

Valószínűleg már említettem korábbi posztomban (nem emlékszem pontosan és lusta vagyok visszakeresni), hogy az 1949-ben elfogadott indiai alkotmány értelmében eltörölték a kasztrendszert. Legalábbis hivatalosan. 61 évvel a szabályozás után azonban még mindig tüntetnek Indiában a kasztrendszer eltörléséért. Hogy kicsodák? Ki nem találná a kedves olvasó, hacsak nincs ismerőse az indiai ÁNTSZ berkein belül: a latrinapucolók.

Az ország szegényebb vidékein ugyanis még mindig elterjedtebb a latrina, mint az öblítős WC. Igaz, hogy a törvény tiltja az ilyen illemhelyek kézi tisztítását, mégis a feladatot dalitok végzik, akik a korábban érinthetetlennek nevezett kaszton kívüliek (a társadalom legalsó osztálya) leszármazottjai. Érdekesség, hogy a törvényi tilalom ellenére minisztériumok is alkalmaznak erre a feladatra dalit népességből származó munkásokat.

Munkájuk révén ezeknek az embereknek negatív diszkrimináció a jussuk, főleg a száraz pucolóknak, akik mindössze egy kefével és egy kosárral indulnak nap mint nap dolgozni, hogy a jómódúak ürülékét takarítsák naphosszat. Az indiai központi statisztikák szerint kb. 300000 ember él az országban ebből, úgy, hogy havi négy dolláros keresetükkel lényegében nyomorognak, ráadásul az oktatástól is el vannak zárva, így nincs sok esélyük, hogy kitörjenek szorongatott helyzetükből.

A tüntető pár száz latrinapucoló néhány hónapja kezdte meg ország körüli körútját, hogy ráirányítsa India figyelmét égető problémájukra. Alapvető követelésük, hogy a kormány véglegesen számolja fel a kasztrendszert, méghozzá nyilvános párbeszéd kíséretében. Továbbá azt szeretnék, ha a kormány nyilvánosan bocsánatot kérne ezektől az emberektől. Ha követeléseik nem teljesülnek, országos tiltakozást szerveznek.

Úgy gondolom, hogy a latrinapucolók követelései teljesen jogosak, ha azt nézzük, hogy az alkotmány értelmében 61 éve elvileg az ország minden lakosa egyenlő, miközben egyesek rabszolgamunkát végeznek a gazdagok számára. Főleg azt a tényt tekintve felháborító a helyzet, hogy minisztériumok alkalmaznak erre a "munkakörre" embereket.

Hasonlóan felháborító a korrupció kérdésköre is. Indiában novemberben robbant ki az utóbbi idők legnagyobb korrupciós botránya, mely még a kormányt is megbéníthatja. Az ügy kapcsán lemondott távközlési és információs technológiai miniszterrel, Andimuthu Radzsával kapcsolatban kerültek napvilágra érdekes hírek. A vizsgálat szerint Radzsa szándékosan alulértékelt áron adott el második generációs távközlési engedélyeket, komoly bevételkiesést okozva Indiának. A vád alapján  az exminiszter ahelyett, hogy aukcióra bocsátotta volna a frekvenciákat, vállalatok kiválasztott csoportjának adta el őket, így jóval a lehetséges áron alul keltek el.

Az ügy kapcsán a parlament működésképtelenné vált, hiszen az ellenzékiek továbbra is pártközi vizsgálóbizottság felállítását követelik a telekommunikációs botrány felgöngyölítésére, ami alaposan megtépázta a Kongresszus Párt által vezetett kormányt. Lényegében a kormány (egy-két kisebb törvénytől eltekintve) döntésképtelenné vált.

Ráadásul nem ez az egyetlen korrupciós botrány, ami mostanság megrázta Indiát. Novemberben az üzleti élet több vezetőjét tartóztatták le ingatlankölcsönökkel kapcsolatos nyomozás során. Visszavonult kormányhivatalnokok, miniszterek, egykori tisztek pedig azzal kapcsolatban kerültek a közfelháborodás kereszttüzébe, hogy háborús özvegyek számára fenntartott lakásokhoz jutottak hozzá Mumbaiban.

A Nemzetközösségi Játékok szervezésével kapcsolatban is súlyos visszaélések történtek az állami pénzekkel. Két hivatalnokot le is tartóztattak még november közepén, amiért szerződéseket hamisítottak, valamint csaltak az árakkal. Szures Kalmadi, a Játékokat szervező bizottság vezetője kénytelen volt lemondani a kormányzó Kongresszus Pártban betöltött posztjáról, miután nyomozás indult ellene is, korrupció gyanújában.

Ezek után nem meglepő, hogy a Transparency International által készített Globális Korrupciós Barométer 2010. december 9-i eredménye szerint India a kilencedik legkorruptabb ország a világon. A kormány jelenleg nem tud megbirkózni a helyzettel, a felelős kormányzati szervek egymásra mutogatnak.

Mindenképpen érdekes lesz megfigyelni, hogy India kormánya miként tud kilábalni az országot sújtó korrupciós válságból, melynek folyományaként a gazdasági válság is elhúzódhat, hogyha a befektetők úgy döntenek, máshová viszik a pénzüket (emellett a mikrohitelrendszer is "bedőlőben" van Indiában: Keresztes Imre: Felebarátok - Válságban az indiai mikrohitelezés. HVG 2010/48.).