Régóta terveztem posztot írni a WikiLeaks-ről, aztán az utóbbi napokban egyre több olyan ügyre derült fény általuk, melyeknek erős magyar vonatkozásuk is van, így elkerülhetetlenné vált számomra, hogy írjak róluk. A bejegyzés a CampusOnline-on megjelent cikkem némileg módosított és gazdagabban illusztrált változata.

A WikiLeaks augusztus utolsó és szeptember első hetében több száz olyan diplomáciai táviratot hozott nyilvánosságra, melyeknek magyar vonatkozásai is voltak, ezekből szemezgetünk.

Egy 2008 áprilisi keltezésű táviratban az áll, hogy Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök kijelentette a budapesti amerikai nagykövetségen: "Ez nem bonyolult - azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a nemzet nagyságát, a gazdasági szereplőknek pedig azt, hogy mit várhatnak a Fidesz-kormánytól." A bizalmas táviratot April H. Foley, korábbi nagykövet szignózta, s az akkor húsz esztendős Fideszről olvasható benne egy hosszabb elemzés. A szövegben fellelhető az is, hogy Orbán elmondta a jelen lévőknek: taktikája változó, de pártja mindig is keresztény, hazafias, családközpontú politikai alakulat volt és lesz.

A dokumentum szerint sokan (nagykövetek, üzleti élet vezető alakjai, stb.) nehezen fogadták el, hogy Orbán a liberális politikai vonaltól a populistáig jutott el, ráadásul egyes kijelentéseit többen pragmatikusnak, vagy elvtelennek nevezték. Olyannyira, hogy ez utóbbi magyarországi vállalati vezetők körében is félelmet keltett. Orbán Viktor "legutóbbi kijelentéseit a versenyképesség fontosságáról, az adórendszer megreformálásáról és a költségvetési fegyelem fenntartásáról üdvözlik a befektetők, de különösen a vállalati vezetők aggódva emlékeztetnek a 2006-os választás előtti kijelentéseire, amikor a választási ígéreteit firtató kérdésekre válaszolva biztosította őket arról, hogy >>hagyják figyelmen kívül, amit mondok<< [ignore what I say]" - ez olvasható a 2008-as táviratban.

Mindemellett egy másik, 2006 szeptemberi diplomáciai távirat is említést tesz egy hasonló kijelentésről, mely Orbán szájából hangzott el. A távirat az őszödi beszéd kiszivárgása és az önkormányzati választások között íródott, s benne ez szerepel: "Annak ellenére, hogy Orbán hétvégén [szeptember végén a CNN-nek adott interjújában - a szerző] kijelentette, hogy >>soha nem hazudtam a magyar embereknek<<, diplomata kollégáink tisztán emlékeznek arra, hogy a kampányban az európai uniós nagykövetekkel való találkozás során azzal bíztatott, hogy >>ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok<< [pay no attention to what I say to get elected] és megígérte, hogy radikális reformokat fog véghezvinni." A nagykövetség állítása szerint sokak (bár nincs kifejtve pontosan, hogy kik) véleménye, hogy pont emiatt nem volt Orbán Viktor olyan helyzetben, hogy hangosabban kérdőre vonja Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd kiszivárgása után.

Orbán Viktor szóvívője az [origo] megkeresésére, miszerint mennyi a táviratok valóságtartalma, azt a választ adta, hogy "az amerikai szórakoztatóipar napról napra megjelenő újabb és újabb fejezeteivel nem kívánunk foglalkozni". Szíjjártó Péter hozzátette: "az ilyen esetek csak arra jók, hogy az amerikai diplomáciát abszurd és komolytalan színben tüntessék fel".

Egy korábbi kiszivárogtatás egyébként csak arról szólt, hogy miként látták az amerikai adatszerző diplomaták Orbán Viktort. A dokumentum kiemeli a 2009-es ( Fidesz által megynert) EP-választások után rendezett Budapesti Atlanti Fórum nevű rendezvényt, melyen Orbán Viktor többek közt azt is elmondta, hogy Magyarország az egypártrendszer felé halad, és ez az egy párt a Fidesz lesz, melyet semmilyen veszél nem fenyeget a kisebb politikai képződmények felől. Ugyanez a jelentés kiemeli, hogy Orbán kritikus az USA-val és bizonyos európai vezető politikusokkal szemben.

Valamivel több mint harminc "leakelt" jelentés foglalkozik a Jobbik Magyarországért Mozgalommal és a Magyar Gárdával. A pártot az amerikai diplomaták "zavaró elem"-nek, "jobbról érkező, növekvő hordá"-nak titulálták (mellyel elvből nem léptek kapcsolatba), a Gárdát pedig okos politikai döntés eredményének. Egy 2009-es diplomáciai távirat szerint "annak nincs jele, hogy a magyar demokráciára bármi veszélyt jelentsen, de a szélsőjobboldali Jobbik felemelkedése és a hozzá köthető félkatonai alakulat, a Magyar Gárda aggasztó jele annak, hogy a gazdasági problémák hogyan tudják táplálni a szélsőséges nézeteket".

Vona Gábort az amerikaiak "magabiztos, karizmatikus, néha arrogáns, alkalmanként gúnyos" (2009. május) vezetőként írták le, aki "előre kiszámított és okos döntést hozott a Magyar Gárda megalapításáról" - olvasható egy 2008 decemberi táviratban. Ebben azt jósolták, hogy a Gárda létszáma rövid időn belül tovább nőhet a gazdasági válság miatt - tehát az amerikaiak a rossz gazdasági helyzetben látták a szélsőjobboldal megerősödésének egyik fő okát (valamint Gyurcsány Ferenc új hatalomban maradása érdekében történő ellenségkép-keresésében).

A Jobbik kapcsán megemlítik az iratok, hogy a cigányellenesség jelentősen növekedett Magyarországon. Egy 2009 májusi jelentés szerint a közszereplők egyre gyakrabban tettek romaellenes kijelentéseket (kiemelték Pásztor Albert miskolci rendőrfőkapitányt, aki az első hivatalos személy volt Magyarországon, aki nyíltan beszélt cigánybűnözésről). A nagykövetség pozitívan értékelte Bajnai Gordon akkori miniszterelnök és kormánya törekvését arra vonatkozóan, hogy visszaszorítsák a hátrányos megkülönböztetést, vagy felemeljék hangukat a romaellenes támadásokkal kapcsolatban. A cigányság politikai súlyával kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy ugyan több roma politikai alakulat is létezik az országban, egyik sem rendelkezik számottevő bázissal, ráadásul a cigányság nagy része részt vesz a választási visszaélések elkövetésében.

A harmadik fontos téma egy rejtélyes, de végül létre nem jött gázüzlet. 2008 februárjában több amerikai követségi távirat is foglalkozott ezzel az ügylettel, mely állítólag Magyarország és Türkmenisztán között jött volna létre. Az ügyet először abban az anyagban említik, mely Reuben Jeffery amerikai külügyi államtitkár felkészítését szolgálta budapesti látogatása előtt. A budapesti amerikai nagykövetség felhívta a többek közt energiaügyekkel is foglalkozó államtitkár figyelmét arra (az „averting disaster” [elkerülni a katasztrófát] című fejezetben), hogy Magyarország a napokban olyan szerződést fog aláírni a türkménekkel, melynek értelmében az ország harminc éven keresztül vásárolna türkmén gázt a Gazpromon keresztül.

Az amerikai hírszerzés hiányosságait jelzi, hogy a szerződés előkészítése már vagy harminc hónapja zajlott. Nagy szerepe lett volna az üzletben az offshore-hátterű Millander International nevű (gyaníthatóan Gazprom-közeli) cégnek, mely 10-15 milliárd köbméter gázt kötött volna le Türkmenisztánban, hogy aztán azt Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és Szlovákián keresztül szállítsa Magyarországra, kielégítve annak gázigényét. Sőt! Saját, Ercsi mellé tervezett hőerőművűket is ebből a gázból szerették volna üzemeltetni.

Az USA szerette volna elkerülni, hogy Magyarország és Kelet-Európa energiaellátásának biztosítása harminc évre Oroszország kezébe kerüljön, ezért a nagykövetség képviselői - különleges engedélyük birtokában - nyomatékosan a kormány tudtára adták, hogy a tervezett megállapodás nem szolgálja az állam érdekeit, mert konzerválja az Oroszországtól való függőséget, amit éppen csökkenteni kellene. A követség arra is megkapta az engedélyt, hogy ha szükséges, nyilvánosan kérdőjelezheti meg a Gyurcsány-kormány Nabucco iránti elkötelezettségét, kínos helyzetbe hozva a kormányzatot. Erre végül nem került sor, mert az akkori nagykövet, April H. Foley találkozott Banai Károllyal, Gyurcsány külpolitikai főtanácsadójával. Banai azzal magyarázta a történteket, hogy Göncz Kinga külügyminiszter felelőtlenül írt alá egy bizalmas levelet (melyeket igen negatív jelzővel illetett, de pontos tartalma nem ismert). Ennek címzettje a Millander vezetője, Kálmán József volt, de mint a főtanácsadó elmondta, Magyarország továbbra is elkötelezett a Nabucco mellett. Tehát az üzlet az amerikaiak közbelépése miatt végül nem jött létre.

Ezeken az ügyeken kívül még vagy tíz posztot lehetne írni azokról az érdekes témákról (pl. a Tóásó-perről, vagy a Sláger Rádió frekvenciája körüli korrupciógyanús megállapodásokról), melyek a WikiLeaks révén láttak napvilágot. Kíváncsian várjuk, hogy milyen politikai alkukra, hazugságokra és érdekességekre derül fény a WikiLeaks áldásos tevékenysége révén.