Victor Ponta, Románia szocialista(-populista) miniszterelnöke ugyan nem volt képes megírni egy szakdolgozatot, a politikához azonban konyít: pontosan tudja, hogy miért válhat előnyére az, hogy szombaton részt vett Mesterházy Attila és az MSZP évértékelő (valójában választási kampánynyitó) rendezvényén.
Románia szocialista (és egyben rendkívül populista húrokat is megpengető), plagizáló miniszterelnöke, Victor Ponta részt vett a Magyar Szocialista Párt évértékelő rendezvényén, amely egyben a 2014-es választási kampány nyitórendezvényeként is értékelhető.
A román miniszterelnök angol nyelvű beszédében
elmondta, hogy mind a magyaroknak, mind a románoknak be kell látniuk, hogy „tudunk együtt élni, lehetünk barátok, és tudunk együtt dolgozni a közös jövőnkért”. Mosolyogva elmondott beszédében hangsúlyozta azt is, hogy a populizmus, a szélsőségesség és a demagógia egyaránt rossz a két népnek – holott saját választási győzelmében is hatalmas szerepe volt a populizmusnak és a demagógiának.
Ponta elmondása szerint a Romániában élő magyar kisebbség, mind a Magyarországon élő román kisebbség jogait a lehető legnagyobb tiszteletben kell tartani. Nem a zászlókon vagy a szélsőségeseken múlnak a lényegi dolgok. Majd hozzátette: tudja, hogy lesznek olyan magyar újságírók, akik bírálni fogják Mesterházy Attilát a meghívása miatt, és olyan román újságírók is, akik őt kritizálják majd, mert elfogadta az MSZP-elnök invitálását.
Éppen ez az, ami miatt érdekes, hogy elfogadta a meghívást,
mivel első blikkre úgy tűnhet, hogy ezen cselekedetével népszerűséget veszíthet hazai szavazóbázisánál. Ugyanis a romániai kampányok során korábban – és legutóbb is – a baloldal volt képes kihasználni komolyabban a „magyarellenes kártyát”. És bár legutóbb nem játszott már olyan szerepet ezen kártya, mint korábban, a baloldal populizmusra fogékony szavazóiban megvan az alapvetően magyarellenes beállítottság. Ahogy a baloldali politikusok és hivatalnokok körében is létező jelenség a magyarellenesség, mi sem mutatja ezt jobban, hogy tavaly novemberben ilyen hangvételű körlevél terjedt a minisztériumi levelezőlistákon.
És hogy akkor Victor Ponta miért is jött Magyarországra, hogy a(z elviekben) pártcsaládjához tartozó magyar szocialistákkal kezet rázzon és ezzel veszélyeztesse hazai népszerűségét egy bizonyos választói körben? Nos, nem lennék meglepve, ha nem sokkal a mostani látogatását követően (na nem pár nappal, hanem mondjuk pár hónappal később) Ponta revideálná nézeteit, elhatárolódna korábbi önmagától, és mondjuk ráfogná Frunda Györgyre, hogy az ő tanácsára ment bele a békülési kezdeményezésbe, amiről kiderült, hogy mégsem olyan jó ötlet. Még azt sem tartom kizártnak, hogy visszatekintve nem tartja majd olyan szívélyesnek az itteni fogadtatását, a Jobbik MSZP-évértékelővel párhuzamosan zajló „Mindannyian székelyek vagyunk!” elnevezésű tüntetése kapcsán pedig azt is kijelentheti a későbbiekben, hogy valójában a magyarok alkalmatlanok az együttműködésre.
Az MSZP éppen ezért űz meglehetősen veszélyes játékot
azzal, hogy a békülés jegyében kívánja megóvni a határon túli magyarokat. Persze, az „ellenségeket” jó minél közelebb tudni magunkhoz, de nem szabad mindent elhinni nekik. Néha nem árt megnézni azt is, hogy „hazai pályán” hogyan viselkedik a „baráti” vezető.