A fiatalok csak amiatt emlékeznek az ország rendszerváltás utáni első miniszterelnökére, Antall Józsefre, mert 1993-as halálának bejelentése miatt megszakadt a vasárnapi Disney-matiné. De azt az idősebbek közül is kevesen tudhatták, hogy a néhai miniszterelnök – állambiztonsági iratok tanúsága szerint – 1956-ban, 24 éves gimnáziumi tanárként már azon morfondírozott, hogy egy konzervatív, „polgári demokrata” középpártot kellene alapítani. A rendszerváltás környékén pedig kis híján elhagyta a Magyar Demokrata Fórumot, hogy a KDNP-hez csatlakozzon.

Az immár nem önálló szervezetként, hanem az Országos Széchenyi Könyvtár részeként működő 1956-os Intézet 2011-ben új kutatásba kezdett: a Búvópatakok projekt a konzervativizmus és jobboldali radikalizmus formálódását, túlélését vizsgálja a kommunizmus időszakában – és 1989 után. A Rainer M. János vezette kutatás egyebek között arra keresi a választ, hogy mi történt a szovjet típusú rendszerben a jobboldali politikai gondolkodókkal, milyen lappangó diskurzusokban maradt fenn a jobboldali hagyomány és milyen szerkezetváltozásokon esett át a jobboldal a rendszerváltást követő húsz évben. Ebben a kutatási projektben hoztak nyilvánosságra néhány iratot az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából (ÁBTL), amelyek Antall József (1933-1993) néhai kormányfő megfigyelési jegyzőkönyveit tartalmazzák.

A harmadik magyar köztársaság első miniszterelnöke 1956-ban 24 éves pályakezdő gimnáziumi tanár volt. Apja, id. Antall József (1896-1974) korábban a Független Kisgazdapártban politizált, kézenfekvőnek tűnt, hogy fia is ezekbe a körökbe integrálódik a nyolcvanas években, ám a közreadott dokumentumokból úgy tűnik, hogy már a fiatal Antall József is – 1956-ban – némileg másképp gondolkodott a kérdésről.

Elolvasnád, hogy miként folytatódik a VS.hu-n közölt cikkem? Kattints IDE!