Sok minden történt tavaly: munkát kaptam a Mandinernél, majd a VS.hu-nál, publikálhattam az Alternatíván, így első írásaim színhelyén, a benyóblogon egyre kevesebb írásom jelent meg. 2009-ben a blog.com-on indítottam el Balázs Zoltán tanár úr sugalmazására a blogot, amelyen aztán a személyesebb hangvételű írásokat egyre inkább felváltották az egyetemi beadandók, elemzések, politikai és kulturális írások. Nagy mértékben ennek is köszönhetem, hogy ma ott tartok, ahol.

Persze idáig nem juthattam volna a kitartó olvasótábor nélkül, akik mostanság ugyan a benyóblogon kevesebbet olvashatnak, de az oldalt található „Benyó másutt”-sávban rábukkanhatnak friss írásaimra. 2012-ben jöttem a blog.hu-ra, amelyben nagy szerepet játszott az Index.hu-s címlapra kerülés lehetősége: rögtön az első itteni írásommal sikerült nagyot szakítani. Aki követi a benyóblog fészbuk-oldalát, láthatta, hogy mostanság viszont már nem itt publikálom friss megmondásaimat, hanem a Twitter egyik alapítójának új projektje, a Medium adja a felületet.

Sokkal pofásabb, mint a blog.hu – mondjuk ez nem nehéz –, s bár még nincs lehetőség például videót beszúrni a posztokba, úgy érzem, hogy nagy lehetőségek rejlenek a Mediumban. S már nem hajtok az Index-címlapra, hiszen amikor e sorokat írom, akkor is címlapon van egy cikkem a VS.hu-n.

Szóval aki szeretné továbbra is követni az „újságírói munkásságom”, az egyrészt lájkolja a fészbuk-oldalt, másrészt legyen szíves átnyargalni a Medium-os oldalamra, ezt tessék betenni a könyvjelzők közé a böngészőben. Vagy aki az RSS-re bukik, annak itt a feed linkje. A blog.hu-s benyóblog pedig megmarad afféle mementónak, archívumnak, ahol a „Benyó másutt”-szekciót folyamatosan frissíteni fogom.