2011. július 10-18. között rendezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, melynek keretében a hallgatók idén először négy szekció előadásain vehettek részt.

Mezey Barna, az ELTE rektora a megnyitó ünnepségen kiemelte, hogy jogászok számára már 15 éve szerveznek nyári egyetemet Budapesti Nyári Egyetem néven. Ezt továbbfejlesztve – más tudományokat is bevonva és négy szekcióra bővítve – a kínálatot hozzáigazították az esemény mottójához: „Egységben a tudomány”. A hallgatók jelentkezésükkor választhattak, hogy a jogtudományi, természettudományi, humántudományi, vagy az informatikai szekció programjain vesznek részt.

A jogtudományi szekció előadásai és szemináriumai az egyéni autonómia és a jogállam kapcsolatára fókuszáltak, a természettudományi szekcióban különböző modellekkel foglalkoztak, a humántudományi szekcióban igyekeztek feltérképezni a humántudományok és természettudományok határterületeit, az informatikusok pedig a legmodernebb technológiák megismerésének szentelték az elmúlt hetet.

Az esemény célja Horváth Zoltán nemzetközi rektorhelyettes elmondása szerint az volt, hogy a Kárpát-medence magyar nemzetiségű egyetemi hallgatói egy színvonalas szakmai program keretében előadásokon és szemináriumokon vegyenek részt, melyeken magyar nyelven bővíthetik ismereteiket. Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a szabadidős programokon a hallgatók barátságokat kössenek, s Mezey Barna szavaival élve ezek az ismeretségek behálózzák a Kárpát-medencét.

A Nyári Egyetem hallgatói közül sokan érkeztek Erdélyből, de a Felvidék, Kárpátalja, valamint a Délvidék is képviseltette magát néhány hallgatóval, emellett magyarországi egyetemisták is részt vettek a programokon.

Jómagam a Jogtudományi szekcióban vettem részt, így erről tudok bővebb képet adni. A Nyári Egyetem szervezői igyekeztek minden napra jól elkülöníthető témákkal a hallgatók elé állni, így az első nap főként az egyéni autonómiával és annak különböző aspektusaival foglalkoztunk. A második napon a kisebbségi jogok, a büntetőjog, valamint a közigazgatási eljárási jog volt terítéken, míg a harmadik napon az EU jogrendszere és az egyéni autonómia kapcsolatát térképeztük fel. A negyedik napon a polgári joggal és az egyéni jogokkal foglalkoztunk, míg a szakmai program utolsó napján kis betekintést nyerhettünk más országok jogrendszereibe. Az első nap kivételével minden délután a délelőtti előadásokhoz kapcsolódó szemináriumokon vehettünk részt, melyeken az előadás anyagának megértését segítő jogeseteket dolgoztunk fel és vitattunk meg.

A természettudományi szekció szakmai programjában a modellek álltak a középpontban, ennek megfelelően a különféle természettudományokban fellelhető modelleket ismertették az előadók. Szó esett modellekről az aggyal, meteorológiával, ökológiával, földtörténettel, kémiával, fizikával és matematikával kapcsolatban is.

A humántudományi szekcióban igyekeztek áttekinteni, hogy milyen metszéspontjai lehetnek a humán és a természettudományoknak, ennek megfelelően a hallgatók részt vehettek a germanisztikai írástörténettel, a modern szövegkiadással, a társadalomtudományokkal, a klaszika-filológiával, stb. kapcsolatos programokon.

Az informatikai szekció mottója a „Modern technológiák az informatikában” volt, így igyekeztek a szakmai programot úgy összeállítani, hogy minél modernebb módszerekkel ismerkedhessenek meg a hallgatók. Az egyes napokat a különböző területek technológiáinak bemutatására szentelték. Hétfőn webes technológiákkal, kedden az AspectJ nevű programozási nyelvvel barátkozhattak az egyetemisták. A szerdai nap a mobilprogramozásé, a csütörtöki pedig a C++ programozási nyelvé volt. Pénteken egy olyan speciális programozási nyelvet (Agda) mutattak be, amellyel nem lehet rossz programot írni.

A szakmai programokon kívül lehetőség volt különféle szabadidős programokon való részvételre is. A szervezők különféle sportolási lehetőségeket kínáltak a hallgatóknak (labdarúgás, falmászás), emellett lehetőség volt városnézésre is, akár szervezetten, akár fakultatív módon (a Margitszigeten például a hét utolsó napjaiban bármikor lehetett bringóhintózni). Szombatra kirándulást szerveztek, melyen Győr érintésével Pannonhalmára vitték a hallgatókat, ahol az egyetemisták és kísérő oktatóik magyar nyelvű idegenvezetéssel megtekinthették az Apátságot, valamint annak borospincéjében lehetőség volt különböző borok kóstolására.

Ezeken kívül három protokolleseményen vettek még részt a hallgatók: csütörtökön Mezey Barna állófogadással köszöntötte a megjelent határon inneni és túli egyetemistákat. A pénteki záróünnepélyen mindenki átvehette az elismerő oklevelet, valamint az arra vonatkozó igazolást, hogy az adott személy egy hétig az ELTE vendéghallgatója volt, s ezért két kreditet kapott, amit hazai egyetemén elszámoltathat. Vasárnap délután pedig a fiatalok részt vehettek a rektori ebéden is.

A programokat követően mindenki elégedetten hagyhatta el ideiglenes szállását (a hallgatókat a Márton Áron Szakkollégiumban, az Eötvös Collegiumban, valamint az ELTE Bolyai Kollégiumban szállásolták el), hiszen az egyes hallgatók többekkel életre szóló szakmai kapcsolatokat, valamint barátságokat kötöttek, emellett szakmai szempontból is nagyon sokat fejlődtek.