Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az ázsiai kapcsolatok építésének, és Ausztrália ebben szerephez juthat, hiszen az ország helyzetéből adódóan egyfajta katalizátora lehet az Európa és Ázsia közötti együttműködés alakításának – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön telefonon az MTI-nek.

Németh Zsolt március 12-23. között Új-Zélandon és Ausztráliában tesz látogatást. Az államtitkár Ausztráliában találkozott mások mellett Richard Marles külügyi parlamenti államtitkárral, Julie Bishoppal, az ellenzék helyettes vezetőjével, valamint az ausztrál parlament külügyi bizottságának tagjaival. Emellett a későbbiekben állampolgársági eskütételen is részt vesz.

Hangsúlyozta, hogy „Ausztrália Európából nézve Ázsia, de Ázsiából nézve Európa”, ezért lehet központi szerepe a két kontinens közötti kapcsolatok erősítésében. Bár az ázsiai kapcsolatépítés lényeges eleme a magyar külpolitikának, nem érinti az ország biztonságpolitikai elkötelezettségét – mondta. Kifejtette: „noha keleti szél fúj a világpolitikában, Magyarország nyugati zászló alatt hajózik”. Ezért fontos megerősíteni az értékalapú együttműködést a partnerországokkal, így Ausztráliával is – tette hozzá.

A magyar-ausztrál kétoldalú kapcsolatokat illetően kiemelte: a tavaly megkötött társadalombiztosítási egyezmény, amelynek célja a nyugdíjak folyósításának megkönnyítése volt, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Felgyorsítják a két ország fiataljainak diákmunka-vállalási lehetőséget biztosító megállapodás előkészítését is – közölte. Megjegyezte, hogy napokon belül életbe lép az Új-Zélanddal kötött hasonló egyezmény. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a közeljövőben légügyi megállapodást kötünk az ausztrálokkal, az ügy következő lépéseként Magyarország hamarosan elküldi szakmai véleményét Ausztráliának. A légiközlekedési megállapodás a későbbiekben alapja lehet a két ország közötti menetrend szerinti légi járatok megindításának.

Németh Zsolt kiemelte: Ausztráliában mintegy 80 ezres magyar közösség él, a magyarok körülbelül fele az elmúlt évtizedekben érkezett a határon túli területekről, elsősorban a Délvidékről. Ez egy igen összetartó, erős közösség, amelynek körében nagy szimpátia kíséri a kormány erőfeszítéseit a magyar-ausztrál és a magyar-magyar kapcsolatépítésben – fogalmazott. Kifejtette, a magyarok üdvözölték a kedvezményes honosítás lehetőségét, valamint azt, hogy a közeljövőben konzuli iroda nyílik Melbourne-ben, és állandó konzul kezdi meg a munkáját Sydneyben. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy heteken belül két új konzul érkezik az országba, így növelhetik a kihelyezett konzuli fogadónapok számát a magyarok lakta területeken, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor-program keretében hét népművelő jön az országba a magyar nyelv, történelem, népzene és néptánc oktatására.

Az államtitkár kitért arra is: megállapodott Katy Gallagher canberrai tartományi miniszterelnökkel, hogy Magyarország székely kaput adományoz a fővárosnak, amelyet a tervek szerint nyáron Canberra központjában állítanak fel. (MTI)

Örömömre szolgál, hogy végre a magyar kormány is ráérzett: Ausztráliával érdemes jó kapcsolatokat ápolni.

Már szakdolgozatomban rámutattam – amelyben a brit és az ausztrál politikai kultúrát hasonlítottam össze –, hogy Magyarországon egyrészt fehér foltnak számít Ausztrália, másrészt a két ország között némi hasonlóságot is fel lehet fedezni: „mindkét ország a népek olvasztótégelyeként szolgált, s az integráció és nemzetépítés terén volna mit tanulnunk attól az Ausztráliától, mely egyébként hajlamos lehetne olyan fokú széthúzásra, mint ami Magyarországon tapasztalható. Emellett Ausztráliában az egyik meghatározó kisebbség a kivándorolt magyarok csoportja” – írtam lassan egy esztendeje. Utóbbit Németh is kiemelte.

Helyes emellett annak felismerése is, hogy Ausztrália a nyugati és keleti kultúrák közti párbeszéd egyik közvetítőjének szerepében tetszeleghet. Julia Gillard ausztrál miniszterelnöknő például tavalyi indiai útján is azt emelte ki, hogy ugyan a korábbi kormányok alatt inkább az USA felé fordult országa figyelme, ők ismét Ázsiára figyelnek, mivel „Ázsia Évszázada” következik.

Bár Ausztrália valóban távoli ország, ám számunkra éppen ezért lehet hasznos. Gazdasági ereje, és a térségben betöltött vezető szerepe miatt mindenképpen érdemes jó kapcsolatokat ápolni az országgal, amelytől sokat tanulhatunk. Csak remélni tudom, hogy ez a látogatás most valóban fordulópontot jelenthet, és az ausztrál-magyar (valamint az új-zélandi–magyar kapcsolatok) jövedelmezőek lesznek számunkra.